Szerkesztőségünk sem maradhat ki az évösszegző beszédekből, így a sorozatunk harmadik, egyben befejező részében a mostanában aktív szerkesztők és írók osztják meg élményeiket, kedvenceiket az elmúlt tizenkét hónapból. A hosszúra nyúlt elemzéseink, valamint az első non-dnb és második dnb rész alapján magabiztosan megállapíthatjuk, hogy 2015 nagyon rendben volt. BÚÉK, és köszönjük az idei figyelmet!
Amíg a villáminterjúk között böngésztek, hallgassátok a kapcsolódó Spotify playlistet:
Évi
Kedvenc lemezem idén: A szerkesztőségen belüli sajátos helyzetem (én vagyok az az egyetlen, aki nem dj (nem igaz – ICR; Oké, zenét sem írok ; ) – Évi)– és amúgy az egyszem lány is, de ez csupán érdekesség) okán nem vagyok olyan erősen elkötelezett az új zenékkel kapcsolatban, mint a többiek. Természetesen mindig elolvasom, amiket a srácok írnak, és ami érdekel, azt meghallgatom, de rólam azért alapvetően tudni, hogy a nyugdíjasklubot képviselem. Idén DRS Mid Mic Crisis-a volt az egyik, amire abszolút fölkaptam a fejemet, pedig rám végképp igaz, hogy “I don’t usually like MC’s but…”. A másik Jubei EP-je, csillagos ötös.
Legjobb zenei élményem idén: Napfény-és vízmeghajtású ember lévén a szabadtéri partyk előnnyel indulnak nálam. A Friday évek óta kedvencem, rengeteg kedves emlékem fűződik hozzá, idén sem csalódtam. A másik a Sun and Bass volt, amiről még ennyi idő elteltével is lehetetlen objektíven írni. Egy csoda. A fáradtság és alváshiány ellenpontja egy olyan hét, amit még az unokáimnak is mesélni fogok. Laza, közvetlen, kivételesen jó energiákban gazdag. Azonnali függőség! : )
Legjobb nem zenei élményem idén: Áramlott a csí rendesen… Atombiztosnak hitt barátságok szakadtak meg, hogy aztán helyettük valóban értékesek szülessenek. A két alapemberem – minden nehézség ellenére – változatlan, ez rendkívül fontos nekem. Amíg család, egészség és igaz barátok vannak, semmi baj nem történhet. Nagyon örültem annak is, hogy futásban két d’n’b-váltót is sikerült összeszerveznem: egy mini- és egy maratoni távot teljesítettünk együtt. Csodás élmény volt!
Év csalódása: Zeneileg: az Old School Remembrance bulikat továbbra is hiányolom! (Bréking: azért csak sikerült kilobbiznom valamit!) Egyébiránt: bár gyűlölök fázni, a fehér karácsonynak azért örültem volna.
Év meglepetése: A Sun and Bass legszebb helyszínén, Bal Harbourban Storm egy másodperc alatt kiszúrt magának a tömegben, mosolyogva megpuszilt és átölelt, majd elnézést kért, hogy a közös melónk még nem ütöttük nyélbe. Mindezt egy nettó háromperces, fél évvel (!!) korábbi csevegés után. Nem emlékszem, mikor lepődtem meg ennyire.
Itt leszek szilveszterkor: Évek óta a Jazz’n’Bass jelenti nekem a szilvesztert (és természetesen idén is zseniális volt). Év közben bulizom annyit, hogy ne hiányoljam az év végi, valamelyest kötelező jellegű hájpot, így az utolsó napot általában itthon töltöm a legfontosabbakkal. Cserébe 1-jén, ellentétben a nagy átlaggal, teljesen fitt vagyok.
Ezt várom 2016-tól: Tavasszal életem első félmaratonját biztosan, a többit még meglátjuk. A jótékonysági munkáim jelentősen több időt érdemelnek. Sokkal többet tervezek írni is (mindenféle műfajban és témában), ezzel kapcsolatban vannak konkrétabb elképzeléseim, de egyelőre babonából nem mondhatok többet. Remélem, basszusban gazdag, nyugis és kiegyensúlyozott év köszönt ránk.
Flag
Kedvenc lemezem idén: Sok színvonalas megjelenést és albumot hozott ez az év is, így talán nem is érdemes kiemelnem albumokat, inkább azokat az előadókat/kiadókat sorolom fel, akiket előszeretettel hallgattam idén: Spectrasoul, Technimatic és a Shogun-vonal kompletten, Break, Eastcolors, Eatbrain camp, Agressor Bunx, Chris.Su – Mindscape, Legion & Logam, Quadrant-Iris-Kid Hops (“Ez az év a tarvarjú és a power roller éve volt!” :D), Zombie Cats, teljes Critical, L 33 (király a srác!). A d’n’b mellett főként Minus/Drumcode/Sci+Tec–Dubfire/Solomun/Jay Lumen/Agile Rec./Hollen/Mars Bill/Gabriel D’or& Bordoy, UMEK vonalon technót hallgattam/játszottam.
Legjobb zenei élményem idén: Én még mindig elsősorban d’n’b-orientált vagyok, tehát időm nagy részében drum and bass-t hallgatok (és szerencsére jó megjelenésekben nem volt hiány), így a fenti előadók hallgatása már önmagában élményszámba ment.
Legjobb nem zenei élményem idén: A sok gond és baj mellett, amit tartogatott nekem ez az év, szerencsére azért akadt néhány pozitív történés is. 30 év után megismerhettem édesapámat, és részévé válhattam a jelenlegi családjának, akiktől sok segítséget kaptam a sok baj közepette, ezért hálás vagyok az életnek. Továbbá az amerikai foci iránti töretlen rajongásomnak hódolva rengeteg jó meccset láttam, és örömmel tölt el, hogy sok, általam favorizált csapat ott lesz a rájátszásban (go Carolina!). Ha valaki azt mondja nekem, hogy megérhetem a magyar futball-válogatott valamelyik nemzetközi szereplését, akkor minden bizonnyal kinevettem volna, szóval boldogság van, hogy végre kijutottunk az Eb-re. Végezetül örülök, hogy sok jó arc emberrel megismerkedhettem.
Év csalódása: Igazából olyan nagy csalódás nem ért zeneileg, kb. mindentől azt kaptam, amire számítottam. Kevesebb alkalmam volt zenélni idén (viszont az a kevés party egytől egyig emlékezetes volt). Eltávolodva a zenei világtól, roppant mód bosszant a jelenlegi politikai elit viselkedése és a dolgokhoz való hozzáállása, őszintén szólva aggodalommal tölt el az az irány, amerre haladunk.
Év meglepetése: Az előadók közül nálam az ukrán Agressor Bunx az év újonca, minden trekkjüket élvezettel hallgattam. Partyk terén mindenképp kiemelném a szeptemberi 4per4 bulit a Corvintetőn, ahol egy igazán kiváló közönség gyűlt össze. Imádtuk!
Itt leszek szilveszterkor: Eddig minden év végén zenéltem Debrecenben, de idén munkával töltöm az év utolsó éjszakáját egy király csapattal a Johnny Pump’s Music Barban.
Ezt várom 2016-tól: Sok jó zenét, sok jó bulit, és konszolidációt a magánéletben – minden téren. BÚÉK!
ICR
Kedvenc lemezem idén: Nagyon sok van minden évben, idén leginkább a lazább, jazz-es, melodikus középtempók, okostechnók és persze streethiphop albumok mentek, főleg ezek: St. Germain – St. Germain, Stuart McCallum – City, Rone – Creatures, Maxime Dangles – Resilience, George FitzGerald – Fading Love, Ash Walker – Augmented 7th, Marbert Rocel – In the Beginning, Illa J – Illa J, Joey Bada$$ – B4.DA.$$, Clarence Clarity – No Now, Lakker – Tundra
Legjobb zenei élményem idén: A fentiek hallgatása.
Legjobb nem zenei élményem idén: Meggyógyultam; amúgy sok film és sorozat (Youth, Mad Max, Whiplash, Song of the Sea, Assassination, Tangerine, stb; Mr. Robot, Better Call Saul, Louie), piknikek a Füvészkertben, a Kopaszin és a Kék-tónál, sok séta (és Vonnegut Második Édenkertje) a parkban.
Év csalódása: Kicsinyes lenne bármit is megemlíteni, mindennek hálás voltam.
Év meglepetése: Egy időre kipróbáltam magam filmes blogolásban; beleszerettem az amerikai fociba (go pack go!).
Itt leszek szilveszterkor: Tavaly a fradi pálya mellett, idén szerencsére már távolabb, de még mindig Ferencvárosban, otthon kettesben, és ennél jobb most nem is lehet.
Ezt várom 2016-tól: Kevesebb passzivitást és kockulást a filmek és zenék végtelenjében; több aktivitást, természetet, plusz tíz kilót (lehetőleg izomból); és a technoközeli kozmoszinspirált albumot, amit végre elkezdtem.
L.A.S.
Kedvenc lemezem idén: 2015-ben is rengeteg kedvenc volt, de azért természetesen idén is akadt olyan, amit egyértelműen ki tudok emelni. Ilyen volt pl. Break, az Artificial Intelligence, Eastcolors, Transparent, Swindle vagy Von D albuma. A számok közül csak párat emelek ki, annyira sok jó volt: Artificial Intelligence & Steo – Take Me There, Szjerdene – Faded, Kimyan Law – Chai, Soul Intent – Don’t Leave, Riya – Fear Bites… És akkor nem említettem a többi – akár nem is elektronikus – stílust!
Legjobb zenei élményem idén: Sokak számára meglepő lehet, de idén sem a d’n’b töltötte meg a lejátszómat, sőt. Tovább erősödött a szerelmem a ’60-as, ’70-es évek soul/rnb zenéje iránt, de elég sok kortárs albumot is hallgattam a stílusból. Nem tudom megunni! Nálam Aretha Franklin uralta 2015-öt is. Amúgy nagyon nagy zenei élmény rájönni, hogy egy-egy ismert d’n’b-zene dallamát vagy vokálját melyik harminc-negyvenéves feka zenéjéből mintázták : ) Idén több house is pörgött otthon, különösen a DJ Sneak-féle I’m a House Gangster kiadóra és zenészeire éreztem rá. Az elektronika köréből Szjerdene, VV Brown, Aotoa, Sevdaliza, Alex Banks, Dark Sky vagy MØ dolgai izgattak. Jó év volt ez zeneileg, na!
Legjobb nem zenei élményem idén: Kijutottunk az Eb-re!!! Aztán fontos még, hogy egész jól alakulnak a dolgok a privát életemben is: szép barátnő, okos (bár neveletlen) kutya, a munkahely is rendben van, szóval nincs okom a panaszra.
Év csalódása: Egyfelől nagyon örülök neki, hogy egy ideje ismét „divatos” a d’n’b. Jó, hogy vannak olyan könnyen fogyasztható, populáris előadók, akiknek zenéin keresztül az új hallgatók megismerkedhetnek a stílussal, hogy aztán mélyebben beleássák magukat. Elszomorít viszont, hogy minden évben van egy-két olyan zenész, aki a tőle korábban megszokott minőséget, előremutatást, egyéniséget feláldozza a népszerűség és a pénz oltárán… Rendkívül nagy csalódás az is, hogy a politika olyannyira a mindennapjaink része lett, hogy haverok fordulnak egymás ellen csak azért, mert nem ugyanaz a véleményük dolgokról.
Év meglepetése: Nem meglepetés, inkább öröm: Alix Perez visszatért a régi hangzásához a Recall & Reflect EP-vel. Az viszont meglepett, mennyire kreatív tud lenni a modern jump-up, ezt a BassBrothers albuma bizonyította.
Itt leszek szilveszterkor: Szűk családi körben bújtatjuk a kutyákat a tűzijáték zajai elől, közben pezsgőzünk.
Ezt várom 2016-tól: Inkább azt írom, mit szeretnék, és ha bejönnek, nagy lesz az öröm. Kevesebb politikust. Kevesebb terrort. Sütnivalót az embereknek, hogy normálisan tudjanak megbeszélni dolgokat. Legalább egy győzelmet a franciaországi futball-Eb-n. Normális nyarat, normális telet. Zeneileg pedig legalább olyan erős évet, mint amilyen az idei volt, és akkor megnyalhatjuk a tíz ujjunkat. Ja és sokkal aktívabb IPC-t szeretnék! : )
LQD
Kedvenc lemezem idén: Tömérdek mennyiségű jó single volt idén (hozzávetőlegesen másfél, vagy akár kétszer annyi kedvencem született, mint 2014-ben), de ha egy komolyabb megjelenést kellene említenem, akkor Halogenix ‘All Blue’ EP-je mellett teszem le a voksomat. Borzasztó konzisztens, nincs olyan trekk azon a korongon, amitől akárcsak egy kicsit is húznám a számat. No meg ott van DLR vagy Break albuma is, amihez hasonlót már hallottam sokszor, de mégsem tudom megunni. Idén tényleg nagyon sok olyan zene jelent meg, amit nagyon szívesen játszottam, és még jövőre is fogok. Az évek alatt különféle stílusok jönnek és mennek, de összességében úgy látom, hogy idén visszatért a drum and bass-be a rollerekkel teli dinamizmus, amibe sok éve én is beleszerettem.
Legjobb zenei élményem idén: Megannyi év után végre kijutottunk a SUN & BASS-re, és tényleg olyan jó, mint amilyennek mondják. A vitathatatlanul pozitív helyszín mellett végre személyesen is megismertem több nevet a Bassdrive stábjából, akiktől eddig egy óceán választott el. Az, hogy első évemben már fel is kerülhettem a SUN & BASS line up-ba, már csak hab volt a tortán. (Big up mindenkinek, aki akkor odatolta a képét!)
Legjobb nem zenei élményem idén: Sok éve először fordult elő, hogy igazán családi hangulatban telt a karácsony. Már csak az hiányzik, hogy egyszer ismét nagyobb családi körben tudjunk közösen ünnepelni, pont úgy, mint gyerekkoromban. Imádnám, ha rávehetném édesapámat, hogy leüljön velem nintendózni.
Év csalódása: Sajnos van az úgy, hogy hiába a sok év barátság, valami egyszer elpattan és nem tudod visszafordítani.
Év meglepetése: Talán a fenti csalódásomat pont ellensúlyozza, hogy idén sok éves felületes ismeretség – néhol talán távolságtartás – után jobban megismertem olyan embereket, akikben bizony pozitívan csalódtam. Emiatt talán kicsit pozitívabban látom a jövőmet is. Ami a zenei meglepetéseket illeti, azt hiszem meg kell említenem Hive visszatérését a drum and bass közegbe. A ‘Repentance’ buildup-ja olyan zseniális, hogy kevés hasonló trekk született az elmúlt pár évben. Ki ír még manapság majdnem 8 perces zenéket?!
Itt leszek szilveszterkor: Lemegyünk a menyasszonyommal és a barátokkal az idén felújított stúdióba, és megváltjuk a világot, hogy lendületesen kezdhessük a következő évet.
Ezt várom 2016-tól: Több időt szeretnék a természetben és a családommal tölteni. Továbbá úgy érzem kezd kiforrni egyfajta koncepció, hogy mit is keresek a zenei szcénában, ezt fogom jobban körbejárni.
Mentalien
Kedvenc lemezem idén: Skeptical Imperial-jánál semmi nem sokkolt – jó értelemben – jobban idén, hasonló hatást csak Rockwell albuma, valamint Fracture és Chimpo közös Metalheadz-es maxija volt képes kiváltani belőlem.
Legjobb zenei élményem idén: Erykah Badu mixtape. Oké, hiba lenne nem megemlíteni az Outlook fesztivált (különösen a hajós bulit és a Flava D, Kahn & Neek, Stray, DJ Haus, Mumdance, Oneman, J Rocc és Moodymann szetteket, plusz a ’The View’ élő performanszt), vagy a Friday-okat, de ha év végén beesik váratlanul egy album Erykah-tól, az nálam mindent felülír.
Legjobb nem zenei élményem idén: Március végén fürödtem a Földközi-tengerben, az Outlook ideje alatt felfedeztem életem két legjobb strandját, lakástulajdonos lettem.
Év csalódása: Láttam arra utaló jeleket (pl. Dirty Love, Nobody To Love), hogy a mainstream drum and bass idén meg fog javulni, de sajnos túl optimista voltam. A likvid funk pedig továbbra sem talált magára igazán, de erre már nem idén kezdtem el várni.
Év meglepetése: Grime-dnb fúziós zenék és a grime térhódítása általában. Többször tapasztaltam már, de idén is meglepett, hogy az angol bulizók mennyire együttélnek a zenével. Arra viszont végképp nem számítottam, hogy a szlovák partizók is nagyjából ugyanannyira nyitottak.
Itt leszek szilveszterkor: Szolid házibuli, majd 1-én UK Garage esttel nyitjuk 2016-ot az Instantban.
Ezt várom 2016-tól: Jóval többet szeretnék foglalkozni az IPC-vel és a saját dolgaimmal, jóval kevesebbet mások hülyeségeivel.
M0rley
Kedvenc lemezem idén: Elég sok mindenre függtem rá hosszabb időre, de amit az Ivy Lab művelt 2015-ben, nekem az volt a kedvenc. A Twenty Questions EP (ami szerintem inkább album volt) az évnek egy irtó erős kezdés és nekem irtó erős szülinapi ajándék volt. Aztán a 20/20-as lemezre se kellett túl sokat várni, novemberben az is hatalmasat szólt a szétcsúszott, beteg future beatjeivel. Két másik album, amit idei favoritnak tartok, az a Module Eight Legacy LP-je (amivel dBridge-ék megint valami hihetetlent hoztak össze), és DRS szólóanyaga, a Mid Mic Crisis, ami szerintem még magasabb színvonalú, mint az előző lemeze (különösen a The View, amitől még mindig le tudok folyni a székről). A kisebb méretű kiadványok esetében még nehezebb kiválasztani egy kedvencet, mert idén is rengeteg remek anyag jelent meg, de talán Skeptical szuperhatásos évindítójára szavaznék, az Imperial EP-re.
Legjobb zenei élményem idén: Nem vagyok egy überraver típus, nekem az is zenei élmény, ha a fülessel hallgatok zenét. Idén viszont egy angliai melónak (és az azt kitaláló haveromnak) köszönhetően sikerült természetes élőhelyén megfigyelnem Andy C-t, és egy hatalmasat tombolni a Creamfieldsen, ahol benéztünk még Dillon Francisre meg a Chemical Brothers hallucinogén őrületére is, úgyhogy talán ez.
Legjobb nem zenei élményem idén: Asszem itt megint az angliai munkát említeném, mert elég komoly hatással volt rám az a három hét. Mellbe vágott, hogy mennyire más az angolok mentalitása, bár a tény annyira nem is meglepő. A leginkább felejthetetlen élmény pedig az volt, amikor egy eldugott kis ír falu pubjában Guinnesst iszogatva lazultunk.
Év csalódása: Vizsgaidősuck. Egyre rosszabb…
Év meglepetése: Kellemes meglepetés volt a társaság, ami akkor fogadott, amikor először betévedtem egy Fridayre júniusban. Nem vagyok túl jó ebben a “bemegyek egyedül valahova és instant szocializálódok” dologban, úgyhogy jólesett.
Itt leszek szilveszterkor: Haverokkal fogunk falun zülleni, egy masszív házibuli keretében.
Ezt várom 2016-tól: Hát, jó lenne, ha kevésbé lennék lusta dög, de ez nehezen megy. És szeretnék végre valamit kezdeni a gépemen egyre csak gyűlő saját zenékkel, valami formába kéne rendezni őket, összehangolni a különböző projekteket. Meg van egy csomó zenei tervem/célom/reményem.
Rag
Kedvenc lemezem idén: Azt hiszem, ennyi kedvenc lemezem még egyik évben sem volt! Részemről az év a technóról szólt, ugyanakkor úgy érzem, ennyire vegyes stílusokat ennyire keverve még sosem hallgattam; sok drum and bass, hiphop és house is került a lejátszókra, na meg a lemezes polcra is. Amiket mindenképpen kiemelnék: Sam Binga – Wasted Days, Sully – Flock, Special Request – Modern Warfare, Scuba – Claustrophobia (na meg a remixalbum), Blawan – Hanging Out the Birds, Vril – Portal, Joey Bada$$ – B4.DA.$$, The Four Owls – Natural Order.
Legjobb zenei élményem idén: Ahogy korábban említettem, az elmúlt évemben nagy szerepet kaptak a négynegyedes zenék, elsősorban a techno. Sok év “lemaradását” pótoltam és azt kell mondjam, hogy remek érzés volt újra egy korábban idegen világban elmerülni. Nem mellesleg Giocator barátom kellően asszisztál a dologhoz; az év legjobb buliját vele élhettem át, augusztusban pedig egy remek 4 órás house szettet raktunk a nemzeti ünnepen, ami szintén nagyon király volt!
Legjobb nem zenei élményem idén: Nagyon kedvelem a sci-fit, így a legjobb nem zenei jellegű élményeim is könyvekhez köthetőek. Újraolvastam néhány régi kedvencet (Philip K. Dick), megismertem – számomra – új írókat (Iain M. Banks) és végre törleszthettem a klasszikusokbeli lemaradásom is (Frank Herbert). Több remek képregény is a kezembe került: Saga, East of West, Low. Aki fogékony az ilyesmire, ne menjen el mellettük! Emellett számomra az év legnagyobb eredménye, hogy a tavalyi fővárosba költözés után úgy érzem, hogy idénre tisztult le az életem, igazán király érzés minden napot pozitív érzésekkel eltölteni.
Év csalódása: Zenei téren nem értek nagy csalódások; persze, a likvid már nem olyan, a stadionbéz nekem 5 éve ugyanaz, meg különben is mérnem’ van már dabplét meg vinil… haha. Igyekszem ezek mellett elmenni és a negatív élmények helyett a pozitívakat gyűjteni, ugyanakkor egy kicsit csalódtam abban, hogy úgy érzem elkezdtem távolodni a zenei élettől, a korábbinál jóval kevesebb a lehetőség megmutatni magam és valahogy egyre idegenebbnek érzem magam az egész közegben. Szerencsére átgondoltam ezt többször is, azt hiszem, az én hozzáállásom és munkám sem volt a legmegfelelőbb az utóbbi időkben, úgyhogy meglátjuk, a jövő mit hoz.
Év meglepetése: Meglep, hogy a grime és az angol hiphop fúziója a drum and bass-szel mennyire simán zajlik, igazán pozitív az egész folyamat: talán most valami olyat élünk át, amire évek múltán azt mondhatjuk, hogy itt kezdődött.
Itt leszek szilveszterkor: Korábban jellemző volt, hogy zenélek szilveszterkor, idén ez kimarad, így a fővárosbeli barátokkal fogunk aljasodni egy csehóban, amire részemről korábban még nem volt példa, úgyhogy kíváncsian várom.
Ezt várom 2016-tól: Kicsit több mozgást, kicsit több utazást és természetet. Szeretnék elmélyülni (újra) a zenében, és leporolni a kütyüket meg a bakeliteket is. Továbbá szeretnék kicsit több időt szánni azokra a barátokra, akikre úgy érzem, hogy mostanában nem sikerült eleget. És persze aktívabb IPC-t!
