Outlook Festival @ Pula 2015.09.03-06.

0

Gátlástalanul bulizó angolok közt egy különleges helyszínen hallani kedvenc DJ-id tucatjait még mindig elég jó móka. Négy nap leforgása alatt az Outlook fesztiválon – némi túlzással – egy évre elegendő felejthetetlen zenei élmény éri a látogatót úgy, hogy közben komoly lemondásokra is kényszerül a sűrű line-up miatt. Rövid beszámoló következik, sok videóval (kattints a cikkben szereplő nevekre!).

FINAL_FINAL_LOGO

Stílusosan, egy hajós bulival nyitottuk meg a fesztivált csütörtök délután, ahol a Sim Simma DJ-k, Kutmah, Seven Davis Jr. és Alexander Nut szolgáltatták a zenét. Alapvetően broken beat, funk, disco és finom house számokra lehetett számítani, de a kiváló érzékkel megáldott szelektorok becsempésztek némi reggae-t, hiphop-ot, jungle-t és footwork-öt is. A Pula partjaitól nem messze zajló kb. háromórás álomhajózás főként könnyed zenei felhozatala tökéletesen passzolt a környezethez (gyönyörű kilátás, tenger és naplemente), a tömegnyomor pedig szerencsére elmaradt, hiszen ez a line-up kissé távol állt az Outlook arculatától. Partraszállás után Flava D bassline-okkal teli egyórás játékával indult az este, melyet a szigorúan csak dubplate-et pörgető Kahn & Neek duó követett. Ők az instrumentális grime mélyére vitték a megjelenteket. Sajnos Commodo fellépéséhez túl sokan álltak sorban a Mungo’s Arena előtt, Zed Bias live act-je pedig elmaradt, de a szomorú szájízt sikerült elmosni néhány grime MC-vel (Stormzy, P Money) és DJ EZ vidám uk garage szettjével.

Muszáj volt kivárni a hosszú sort másnap a Mungo’s Arena előtt, hiszen az Exit est kötelező. Fracture footwork-jungle fúziós bítjeire érkeztünk, aki még a uk hardcore irányába is visszakacsintott néhány teljesen őrült zongorafutam segítségével. Utána Stray egy remekül felépített szettel ajándékozta meg a hallgatókat. Természetesen belassult hip-hop-os alapokkal indított, majd átúszott a juke/footwork irányába, tett némi kitérőt a liquid funk világába, majd egy súlyos jungle blokkal búcsúzott. A szomszédos színpadon (Void) DJ Haus kezdett ugyanekkor, aki alaposan megmozgatta a kb ezer fős tömeget nyers, oldschool-os beütésű house-aival. Utána My Nu Leng-ék elkanyarodtak garage és grime területekre, amitől persze dupla akkorát robbant a helyszín, mint DJ Haus szettje alatt. Az est záróakkordjául Dub Phizix és Strategy fellépését választottuk, akik a Harbour-ban bohóckodtak. Látszott és hallatszott, hogy nagyon formájukban voltak: míg Dub Phizix feldobálta az összes ismert slágerét számos eddig ismeretlen vadulással együtt, addig Strategy szövegelésével a stand up comedy határait súrolta. Jó volt látni, hogy vannak olyan dnb-s arcok, akik nem veszik véresen komolyan magukat.

Mumdance szupermély bass music és instrumentális grime darabokból építkező szelekciójával robbant be a harmadik este a Moat-ban, majd néhány lépéssel arrébb a Gardennél sikerült belefutni a fesztivál egyik legepikusabb pillanatába. Itt éppen Chimpo zárta szettjét a The View instrumentális verziójával, melyre DRS és Tyler Daley MC-zett, illetve énekelt élőben. A nyár zenéjét a nyár utolsó napjain hallani élőben több, mint felemelő volt. Az est hátralevő részében a Void-nál táboroztunk le, ahol Spooky, illetve Oneman pörgették a totál freestyle szettjeiket. Volt minden: magyarázós grime, simulós 2-step, funk a ’70-es évekből és még a You Don’t Know Me is Armand Van Heldentől.

A negyedik, egyben utolsó este a uk garage legenda, Matt Jam Lamont precízen összerakott szettjével indult, közvetlenül utána a Garden színpadánál jött a fesztivál egyik legőrültebb órája, melynek elején percek alatt elviselhetetlen mennyiségű ember gyűlt össze a meglehetősen kis méretű tisztáson. A hering-effektus okozói egy BBC-s ál-dokusorozat (People Just Do Nothing) szereplői, a Kurupt FM voltak, akik a sorozatban a londoni garage és jungle kalózrádiós mozgalmat figurázzák ki. Élő fellépéseik is pont erről szólnak, így volt East 17 idézettől kezdve agyonhasznált rímek puffogtatásán át minden, amivel görbe tükröt lehetett állítani a műfaj elé. A poénok eléggé működtek, a régi underground himnuszok robbantak, szóval egyszerre volt megőrülés és röhögés minden mennyiségben. A negyedik éjszakát és vele együtt az Outlook-ot három nagyon laza funk, soul, disco, broken beat és hip-hop zenéket játszó DJ-vel, Pete Rock-kal, J Rocc-kal és Moodymann-nel zártuk le. A napfelkeltekor játszó Moodymann bátran előhúzott egy régi Calibre felvételt is, úgyhogy akadt meglepetés is, amivel alkalmanként felrázták a Clearingen lazuló embersereget. Szintén vasárnap hajnalban játszott a fesztivál egyetlen hazai fellépője is, Markov a Bladerunnaz színeiben, aki ide is hozta magával a tőle megszokott változatos szelekciót, feszes mixtechnikát és dupladropokat.

A négy, rendkívül sűrű nap után általános következtetéseket nehéz levonni, hiszen a masszív felhozatalnak köszönhetően mindenki kedvére alakíthatta a line-up-ot. Az biztos, hogy a grime idén hatalmasat szólt az Outlook-on, és lenyűgöző volt látni, ahogy emberek ezrei skandálnak egy-egy Skepta, Wiley, vagy Stormzy rímet. Hangzás terén talán a Moat és a Harbour teljesítettek legjobban, de a Mungo’s Arena és a Clearing is rendkívül szépen szóltak. Az esőnek tíz perc szemerkélést leszámítva sikerült teljesen elkerülnie minket, a pormennyiség sem volt olyan elviselhetetlen, mint például az idei Szigeten, és valamiért még az erőd megmászása is könnyebben ment a rossz, kavicsos-köves talajon az előző alkalomhoz képest. Sikerült eljutni rengeteg olyan DJ fellépésére, akik szinte biztos, hogy nem fognak hazai bulikon feltűnni, és persze sikerült nagyjából háromszor annyi DJ-t időbeli ütközések miatt elmulasztani, de sajnos ez van. Menni kell jövőre is, csakis így lehet csökkenteni a kihagyott szettek számát. : )

Share.

About Author

Leave A Reply