Rockwell – Obsolete Medium LP (Shogun Audio)

0

Már nagyjából egy éve felröppent a hír, mely szerint készülőben Rockwell debütáló albuma. Az LP augusztusban kanyarodott a célegyenesre, amikor a Shogun Audio művész egyórás D&BTV mixében megosztotta a közönséggel nagyjából az összes számot az Obsolete Mediumról. Ötéves produceri munkájának talán legnagyobb eredménye az, hogy a mixben ismeretlenül is könnyen kiszűrhetőek voltak emberünk zenéi, tehát elmondható, hogy mára kialakult az egyedi Rockwell-hangzás. A tizenöt tracket számláló albumon Tom csúcsra járatja amúgy sem csekély kísérletező kedvét: a drum&bass itt úgy vegyül a punk, house és hip-hop elemekkel, ahogyan eddig talán soha.

rockwell-obsolete-medium

A vastag, zsíros, fehér zajokkal telített hangzás mindegyik zenében ott van, de eme közös pontot leszámítva rendkívül szerteágazó, amit hallunk. Annak ellenére, hogy Rockwell köztudottan nem szeret visszatekinteni, ezúttal jócskán merít a ’90-es évek rave, house és UK hardcore kultúrájából. Jól tette, hogy kicsit lazított az elvein, ugyanis az Obsolete Medium legtöbb kiemelkedő darabjában ott a nosztalgikus utóíz, miközben hemzsegnek bennük az egyedi és újszerű ötletek is. Legjobb példa erre a Sam Binga és Hyroglifics közreműködésével készült ItsOKToBeHapp-E: az intróban hallható rave-zongora egy instant időutazás a VHS-felvételeken látható gigantikus raktárbulik világába, ahol a zöld LASER, a síp, a rikítós ruhák és a négy méter magasban vadul vonagló táncos lányok kötelező elemek voltak. Aztán jön a felpörgés és a legnagyobb 2015-ös őrület, az instrumentális grime jellegzetesen bőgő otromba hangjai úgy arconcsapnak, hogy abból csak a második kiállásra térsz magadhoz. Imádnivaló koncepció, nem igazán lehet ellenállni neki.

Még az ItsOKToBeHapp-E-nél is jóval formabontóbb a Macbook Jungle Crew (Your Time), melynek címe mintha azt üzenné, hogy itt az idő továbbgondolni a jungle-t. A műfajra oly’ jellemző kaszabolás-versenyt (avagy „ki készít nyakatekertebb dobképletet”) Rockwell ezzel a zenével könnyen megnyerné, hiszen amellett, hogy nagyon technikás, még az eszköztára is totálisan eltér a szokásostól, avagy nyoma sincs a jó öreg amen doboknak. Az album másik extra meglepő felvétele egyébként a négynegyedet nem kicsit előtérbe helyező INeedU, aminek jelentőségével kapcsolatban már tavaly nyáron született néhány gondolat itt az IPC-n, amikor kijött maxin ez a zene.

Masszív alappillérei az Obsolete Medium-nak a hip-hop-ból és grime-ból építkező számok is. A Dizzle és a 14Me egyaránt nagyon dühös, agresszív művek. Nagyon adná magát, hogy egy karakteres MC dobáljon rájuk néhány megmondós rímet, de ez a két track egyelőre megmarad instrumentális darabnak. A Guts, Blood, Sex, Drugs viszont már kiegészült egy MC-vel: Jams annyira jól elkapja a fonalat, hogy a hevesen lüktető alapokra helyezett szövegelése egyes pillanatokban Andre 3000 lazaságát idézi.

A fentiek mellett elmaradhatatlan Rockwell-rollerekkel (Bait, Rave Cult), juke (Music 2000) és glitch (Technoir) inspirálta szerzeményekkel, valamint brit pop irányába kacsintgató drum&bass balladával (Faces) árnyalódik tovább az Obsolete Medium. Megkülönböztetett figyelmet érdemel még az LP legcukibbja, a játékos megoldások miatt gyerekdalokra emlékeztető Lines Of Ground Glass, illetve a Please Please Please, amiben tökéletesen egyesül a korai ’90-es évek angol dance zenéje a drum&bass-szel.

Rockwell legnagyobb erénye összefoglalva talán az, hogy amennyire lenyűgöz friss ötleteivel, ugyanannyira táncoltat is. Kevesen képesek egyszerre a lábnak és az agynak szóló zenét összehozni, az Obsolete Medium viszont elejétől végéig ilyen, szóval nem érdemes elmenni mellette.

A teljes album itt streamelhető:

Share.

About Author

Leave A Reply