A Friction vezette Shogun Audio idei éve is kiemelkedő megjelenésektől marad emlékezetes. Májusban az Alix Perez-féle Chroma Chords album, júliusban a Spectrasoul-féle Delay No More remixpakkja és a mindössze 500 példányban lemezre vágott, Rockwell nevéhez fűződő bomba, a Detroit melengette a kiadó és a minőségi zene kedvelőinek szívét. A 2013-as munkát mintegy megkoronázva jövő héten érkezik a a 2011-es válogatásalbum folytatása, a Way Of The Warrior második része.

Various - Way Of The Warrior II_629

Az első epizód anno elnyerte a brit DJ Magazine legjobb válogatásalbum kategóriájának képzeletbeli aranyérmét, a léc tehát magasan van. A november 11-én landoló második részen több visszatérő nevet hallhatunk, miközben a repertoár olyan producerekkel bővült, akik még sosem jutottak lehetőséghez a címkén (ilyen például Joe Ford). A két vinilen, CD-n és digitálisan megjelenő albumon nincs üresjárat, így a DJ-knek bátran ajánlhatjuk a CD megvásárlását.

Csakúgy, mint a Shogun, az album is a drum & bass széles spektrumán helyezkedik el. A nyugisabb hangulat kedvelőit DLR szórakoztatja a pihentető atmoszférájú, mégis alattomos “neurolikvidjével”, a Sleep Talkkal. Nem hiányzik a korongról a “klasszikus” folyékonyság sem, ezért a Technimatic felel Bristol címmel. A Spectrasoul mindkét zenéje kiváló, a Slippin’ egy szépséges, férfivokálos halfstep, míg a Hearts a párostól megszokott dallamos-énekes-mély vonalat képviseli. A pörgősebb hangulatért többek között Friction felel, aki Addison Groove és Sam Binga jellegzetes hangzású footwork darabját, a Rzort piccselte fel a gyorsabb tempót szerető közönség örömére. Optiv és BTK egy reece-orgiát tett bele a válogatásba a Picture Perfecttel, míg Rockwell a kísérletezőbb énjét vetette le a Sick Of It All erejéig. Icicle sem az okosabbik oldalát mutatja, hiszen az Anxious egy igazi szörnyeteg, a veretés szinonimája. Mefjus Friction & K-Tee Jupiterjét alakította át saját szája íze szerint, a Total Science pedig egy kellemes, mélyen hömpölygő basszusú trekket, a Positive Vibrationt adta hozzá a lemezhez. Az “újoncok” az album végén kapnak helyet. Joe Ford egy morcos neuro/tech darabbal vette ki a részét a válogatásból, a Fourward pedig a tőlük megszokott soundot szállítja.

Az albumot végighallgatva kijelenthető, hogy a Shogun feladta a leckét a válogatásalbumoknak az idei szavazások előtt (bár erre az évre inkább a szerzői LP-k sokasága volt jellemző, így talán Friction vegyesvágottjának még nagyobb az esélye a voksolásokon).  Erősen ajánlott album!

Share.

About Author

Leave A Reply