V Recordings, Chronic, Liquid V, Philly Blunt – az év kiadói?

0

Oké, a cím valószínűleg túlzás, de a valóságtól mégsem áll távol: a kiadókat összefogó Bryan Gee ugyanis rendkívül jó érzékkel válogatja mostanában az előadókat és zenéket. Ez persze nem újonnan jött képessége, hiszen az elmúlt húsz évben a V Recordingson és testvérkiadóin jött ki a minden drum&bass rajongó által ismert LK, Warhead, Jazz Note, Grimey és még rengeteg örökérvényű zene. A kiadó-családnak az elmúlt hónapokban kizárólag erős megjelenései voltak, ezért érdemes áttekinteni, hogy 2014 első felében milyen EP-kkel és LP-kkel bővült diszkográfiájuk.

vrecordingsAz évet a Liquid V nyitotta DJ Chap remix EP-jével. A brazil producer Inna Streets névre keresztelt anyagát feldolgozó megjelenésben a finomkodástól a morcos rolleren át a szégyentelen jump-up agymenésig van minden. Random Movement és Saxxon újraértelmezései erősen ajánlottak, mivel mindketten ötletesen vegyítették a feszes, sötét elemeket a lélekkel teli dallamokkal és vokálokkal.

A folytatásban két albumnak lehetett örülni, melyeknek előzményei még 2013-ban láttak napvilágot. David Boomah dancehall és reggae hangzásokra fókuszáló LP-je egy éve jött ki, februárban pedig egy tucatnyi producer kapott lehetőséget arra, hogy remixelhesse a One World Many Cultures egy-egy felvételét. A sokszínű – néhány középtempós track-et is tartalmazó – remixalbum előadói közt ott van Calibre, Serum, Unreal és Von D is. A februári hidegre datált LP-ről érdemes a nyári hónapokra átmenteni a Spread A Little Love átiratot, amit Rowpieces követett el, mert ebből a zenéből durván árad a hőség!

A Warehouse Musicról szintén lehetett már tavaly hallani, év végén esett be a monstre-válogatás samplere. A 24 (!) track-ből álló album főleg azok hallójáratait kényezteti, akik a valódi, kicsit ósulis, kicsit jungle-ös, nagyon a kövér basszusokra és még inkább a tánctérre fókuszáló dolgokra gerjednek. A Warehouse Music producereinek névlistája egészen pazar: Capone, Need For Mirrors, Optiv & BTK, Serum, Roni Size, Command Strange és rajtuk kívül rengeteg friss tehetség szállítja a raktárépületekbe illő bézt. A válogatás track-jei mellé a régen BBC Radio 1-nál, jelenleg pedig Minsitry Of Soundnál rádiózó Metalheadz-es Bailey készített mixet, akiről köztudott, hogy nagy favoritja az ilyen súlyos hangzás. A Warehouse Music-ot egy korábbi kritikában már fényeztük pár pozitív gondolattal, de semmiképp sem szabad a két Need For Mirrors szám felett elsiklani, ugyanis a Trips és az Ambush Jonny L legjobb munkáit idézi fel.

A tavaszi hónapok eseménydúsan, összesen 7 EP-vel telnek. A V Recordings-on először a szintén brazil Level 2 négy számból álló liquid rolleres anyaga jött ki még március végén, közülük kettőben is énekel Hannah Eve. Az vokalista hölgy letisztult hangja jól működik az All I Would To Say-ben és a Born To Run-ban, de aki a visszafogottabb ütemekre vágyik, annak a vokálmentes Reaction és Keep On lesz a telitalálat. Level 2-tól L-Side és Andrezz vette át a stafétát, ők öt kevésbé karakteres rollert prezentáltak a Turbulence EP-n. A zenékről rosszat nem igazán lehetne mondani, ám nem ragadnak meg az ember emlékezetében, fillernek, átvezetőnek viszont még így is tökéletesek egy DJ-szettbe. A május 19-én érkező Command Strange EP viszont már sokkal erősebb, különösen az Artificial Intelligence-szel közös, neurofunkba hajló Dismiss és az oldschool szintis, harapós basszussal felturbózott Bring Me Back.

A Warehouse Music után áprilisban Jaybee-é volt a folytatás a Chronic-on, akinek Forgotten Funk EP-je kissé megkavarja a leosztott szerepeket. A Chronic elvileg a V Recordings durcás kistesója, amin a sötétség és a durvulás kapja a főszerepet, ami ebben az esetben csak félig teljesül, mivel az Andy Simmel közös Forgotten Funk és a nemsokára hazánkban fellépő Dave Owennel elkövetett Don’t Front bőven tartalmaz soult és funkot. Sebaj, a Juggling Sound őrült csapkodása és a Check This Out igazán alattomos bassline-ja helyrebillenti a mérleget és nem mellesleg bizonyítja, hogy Jaybee a drum&bass sok területén képes kiemelkedőt alkotni.

Jaybee EP-je után mindössze néhány héttel a klasszikus hangzásokért felelős Philly Blunt label is feltűnt egy Need For Mirrors megjelenéssel. A címkét ritkán használja Bryan Gee, legutóbb bő egy éve szintén egy jól sikerült NFM maxi miatt keltette életre. A Bredren EP remek időutazás a korai analóg techstep és bristol területekre. Ha nem tudnánk, hogy 2014-es felvételek, könnyen hihetnénk, hogy talán Full Cycle és Virus kiadványokhoz van szerencsénk a hőskorból. Nyers hangzása miatt a Bredren EP nem az a fajta release, amit elsőre megszeret az ember, de mindenképp ajánlott adni neki két-három esélyt, utána már könnyen előfordulhat, hogy hozzánő az ember szívéhez mind a négy track (melyek közül a Burn It Up-ban a Ragga Twins (!) szövegel).

Ahogyan közeledünk a nyárhoz, a napsütéses órákkal szinkronban a Liquid V megjelenések száma is növekszik. A V Recordings liquid funkért felelős címkéjét több hónapos hallgatás után a Submorphics lélekmelengető track-jei rázzák fel, nem is akárhogyan. A Burnside Park összes zenéje nagyon rendben van, különösen a T.R.A.C. laza szövegelésével megspékelt Higher Ground, amivel remélhetőleg több nyári drum&bass esten találkozhatunk majd. Valószínű, hogy a Lenzman húzós bassline-jaival kezelt Burning Love remix is kedvenc lesz a következő hónapokban. Az EP címadóját és a 160 bpm-re lassuló Forward Boulevard-ot pedig az oldschool jungle szelleme járja át, képtelenség őket nem szeretni. A május végére várható Colours Of The Sunnak is nehéz lesz ellenállni, melyet Paul T és Edward Oberon hozott össze közösen, négy vokális likvid rollerre lehet számítani.

Úgy tűnik, a téli és tavaszi szezont ezzel le is zárta Bryan Gee, az elmúlt hónapokban sikerült lefednie a drum&bass széles spektrumát ezekkel az albumokkal és EP-kkel. A címkék egy ideje megbízhatóan szállítják a minőséget és példásan felkarolják a fiatal tehetségeket, így gyakorlatilag már csak néhány egyetemes, teljes szcénát letaroló, igazán átütő slágerre van szükség ahhoz, hogy tényleg az év kiadói közt emlegethessük őket. Ha ez nem történik meg, akkor sincs baj, hiszen végső soron nem a hype számít. Lényeg, hogy legyen ugyanilyen jó minden a V Recordings körül a következő fél évben is!

Share.

About Author

Leave A Reply