Pennygiles az a srác, aki “hátat fordított Bukemnek”. Az, hogy ez mennyire volt jó ötlet, mindenki döntse el maga – illetve magától el fog dőlni idővel. Az viszont nem eldöntendő kérdés, hogy mennyire lett jó a walesi srác új anyaga, amely digitális és limitált példányszámú white label formájában is testet öltött. Az Au Revoir Blackbird! című, eredetileg Good Looking-hoz adott szerzeménnyel köztudatba kerülő producer jegyzi – társszerző nélkül – az Alignment Records kistestvérének számító Downtime névre hallgató címke 002-es sorszámú darabját. A release két melankóliával kellemesen átitatott darabot szállít, amelyek a stílus szerelmeseinek minden bizonnyal kedvelt darabjai. De lássuk, melyek az aktuális történések Pennygiles körül.
Szóval, te vagy a srác aki azt mondta LTJ Bukemnek, hogy köszönöm szépen, de elég az ígéretekből. Fogtad az első mega tracked és odaadtad a Fizzynek, majd lassan egy éve meg is jelent egy 12”-es formájában egy hasonlóan finom Eveson szerzeménnyel a másik oldalon. Vessünk egy pillantást a „múltba” és mesélj a régóta várt release visszajelzéseiről.
Igen, abban az időben eléggé türelmetlen voltam, hogy a GLR-on megjelenhessen a zeném. Akkoriban sok közös számon dolgoztunk együtt Mr Joseph-fel (a Fizzy kiadó feje) és már erős kétségeim voltak azt illetően, hogy a Blackbird megjelenik. Mr Joseph egyszer csak felajánlott egy megjelenést Eveson-nal közösen. Mindazonáltal persze nagyon kecsegtető volt a release a GLR-on, de olyan sokáig csend volt Bukem kiadója körül, hogy a kétségeim egyre jobban nőttek. Egyébként nagyon örülök a visszajelzéseknek, persze, melyik producer nem örül egy ajánlatnak, hogy megjelenhessen lemezen.
Ugorjunk egyet a közeli múltból a jelenbe. Egy gyönyörű white label 12” –est tartok a kezemben, csupán a runout árulkodik arról, hogy miről is van itt szó. A vadonatúj tizenkettes maxid az Alignment kistestvérének számító Downtime címkén jött ki és melankolikus liquid rollerek szólnak mindkét oldalon. Mesélj nekünk erről a két briliáns darabról, és persze a B oldalon található zene vokálját jegyző Jess Brinham-ről is.
Ó, köszönöm. A megjelenés az Alignmentnek egy nagyon élvezetes munka volt, akkoriban mikor Mattel, a kiadó vezetőjével beszélgettem, megkért, hogy készítsek egy anyagot a frissen induló al-kiadójához. Matt egyébként egy nagyon céltudatos fickó, mindig tudja, hogy mit akar és hogy mit kell tenni. Szóval vele gördülékenyen ment a munka, semmi cécó, semmi macera, ahogy egy kiadónak működni kellene. A zenék maguk az aktuális hangulatomat és érzéseimet jellemezték, akkoriban kicsit sok volt rajtam a stressz – az élet nagy dolgai, tudod. A Jess-szel való közös munka úgy történt, hogy átküldtem neki egy vázlatot, hogy nézze meg mit tud kezdeni vele, és rövidesen megszületett a Thoughtless Emotions.
A Facebook oldalad követve azt látom, hogy egyre több fellépésed van. Arra lennék kíváncsi, hogy minek is tartod magad inkább, producernek, vagy dj-nek? Hol érzed magad jobban, a stúdió monitorjaid előtt, vagy a lejátszók mögött? Ezzel összefüggésben, hogyan látod: ahogy nő a megjelenéseid száma, ezzel egyenes arányban nő a meghívásaid száma is?
Fellépések szempontjából őrületes lesz ez az év. Megpróbáltam heti egy bulit beiktatni, amivel nagyon sok időm elmegy, amit persze a stúdión kívül töltök (mondom ezt, de igazából csak lusta vagyok). Én a DJ-zéssel kezdtem, egy jó barátom hatására ért utol az addikció, szóval én igazából szeretem a fellépésekkel járó utazgatást mindenféle új helyekre, és játszani egyet az új és régi közönség előtt. De a dolog ennél összetettebb azért, a stúdióban eltöltött idő jóval személyesebb számomra. Amikor egyedül vagyok a stúdióban, akkor sokkal jobban ki tudom fejezni az érzéseimet a számokon keresztül. Amikor valakivel közösen dolgozom, olyan vagyok, mint egy szivacs, imádom nézni, ahogy mások alkotnak, és ahogyan beleélik magukat az adott trackbe. Szóval, inkább a stúdió monitorok előtt érzem jól magam.
A jelen eseményei után beszélj nekünk kicsit a jövőbeni tervekről is.
A jövőbeni tervek között még több producerrel történő együttműködés szerepel. Jelen pillanatban egy nagyon jó barátommal, Phil Tangenttel dolgozom együtt, emellett van egy közös projekt Ed:it-tel is. A Total Science jegyezte C.I.A. címkén is érkezik egy anyag hamarosan, amit már nagyon várok, emellett Gerwinnel is mennek az ötletelések, remélhetőleg valami jó fog kisülni belőle. Remixek tekintetében pedig: nemrégen fejeztem be egyet Arp Xp & Maursnak, ami az IM:Ltd-n jelenik meg, és hiszed vagy sem, készítettem egy feldolgozást Submorphics-nek is, ami pedig a Good Looking-on lát majd napvilágot. Továbbá várható egy EP is a Rubikon.
Búcsúzóul áruld el nekünk, hogy mi az aktuális top 10-ed!
10. Need For Mirrors – Debris.
9. Binary – Concrete Jungle
8. Blocks Escher, Loxy & Resound – Monsters
7. Alix Perez – We Could Have Been
6. Hazard – Time Tripping
5. Gerwin – Life Cycle
4. Bayou – Careless
3. Lenzman Feat. Jo-s – Fade Away (Total Science & S.P.Y Remix)
2. Eastcolours – The Light (Phil Tangent Remix)
1. Roni Size – Its Jazzy
