Július 28-án érkezik az új Symmetry rilíz, mely az előző megjelenésekkel ellentétben kizárólag digitális formátumban lát napvilágot. Egy kicsit furcsállom a döntést, hiszen a labelfőnök és Fields közös munkáját dicsérő anyag a címke legjobban sikerült darabjai közé tartozik, nem véletlen, hogy jó ideje ott vannak a zenék Friction, DLR, Calyx & Teebee vagy Marky szettjeiben.

629_készA Break stúdiójában megszületett Duck for Cover első hallásra egy kifejezetten monoton, történésmentes zenének tűnik. Előbbi jelzőt akár igaznak is vehetjük, utóbbival azonban bőven lehet vitatkozni. A Break-től megszokott decens, mégis arctépő rollert kapjuk, amelynek basszusa – ha jó hangfalon hallgatjuk, és most a szóra nagyon nagy hangsúlyt helyezek – napokra-hetekre az agyunkba ég. A mai időkben, amikor tobzódunk a középmagas visongással operáló zenékben, egy igazi színfolt, ha egy producer szinte szó szerint értelmezi a drum and bass kifejezést. Lüktet a szinti, játékosan pattognak a Break-zenékből jól ismert bongók, a trekk pedig – hiába hiányoznak belőle a hatásvadász elemek – újra és újra elindul a lejátszóban.

A képzeletbeli B oldalon a címkén szólóban most debütáló – korábban az Utopia Musicnál és a Mute páros egyik feleként megismert – Fields szállítja a matériát Reel Funk címmel. Egy kicsit kísérletezőbbre veszi a figurát, de csak annyira, hogy a vájtfülűek mellett a táncolni vágyó közönséget is kielégítse. Egy kicsit tech, egy kicsit elektró, egy kis fel-felugró reece, lézer… Teljesen méltó a címéhez. Ha tudnék 170 bpm felett break-elni, már a nappali közepén pörögnék (de sajnos nemcsak 170 bpm felett nem megy, hanem alatta sem).

Dupla A oldalas rilíz!

A Symmetry pont olyan kiadó, mint Break maga: stílusos, egyedi hangzású, mégis kísérletező, amelytől mindig kiváló minőségre lehet számítani.

Share.

About Author

Leave A Reply