„Nem fogunk rendszeresen jelentkezni” – ígértük ezt ingyenes netlabelünk indulásakor, ám arra mi sem számítottunk, hogy öt év szünet után tér vissza harmadik megjelenésével az IPC ProFiles. Snaper és Bal után egy sokoldalú pécsi tehetség, Kelle háromszámos anyagát hallhatjátok és tölthetitek le. A Nothing Inside mély és letisztult drum&bass / dubstep zenékből álló EP, ami a szerkesztőség után remélhetőleg az olvasók figyelmét is Kelle munkásságára irányítja. A producer sokszínűségére pedig az IPC ProFiles megjelenések kötelező mellékletében, avagy a mélyinterjúban fény derül!
 Kelle – Nothing Inside EP (IPCPROF003) full release (rar) A. The Girl With The Dragon Tattoo (4:36)  |
Ha valaki rákeres a nevedre, láthatja, hogy jópár megjelenéssel rendelkezel a legkülönfélébb stílusokban. Az IPC természetesen a drum and bass profilodra kíváncsi, de hogyan vezetett az utad a törtekig?
A zenélés, zeneírás, mint sokan másoknál, nálam is az alsó tagozatos zongora-, illetve gitárórákkal kezdődött. Habár talán nem is. Az óvodai szolfézsórákkal és furulyaleckékkel. Ez folytatódott egészen a felső tagozat végéig, amikor egy müzlis doboz ajándékával végleg beszippantott a PC-s zeneírás. Ez persze egy végletekig amatőr program volt, de bőven elég volt ahhoz, hogy kitanuljam a zenék alapvető felépítését. Később ugyanezen szoftver újabb változatai már teret adtak saját dallamok írására, illetve valamivel korszerűbb hangzásvilág kikísérletezésére. Ekkor persze kizárólag a trance stílus berkein belül alkottam, amennyire a korlátok engedték. Azt azonban nem tudom, hogyan ismerkedtem meg az FL Studio-val. Mindegy is, miután elkezdtem felderítgetni, felesben írtam a zenéket. FL-ben megírtam a lead-eket, bass-eket stb., aztán a müzlis szoftvert a sávok összerakására használtam. Ez persze tarthatatlan és nagyon komplikált volt, így hamar beletanultam a kezelésébe. Közben Juha barátom összeismerkedett egy csepeli sráccal, akivel hármasban megalapítottuk az első magyar webes trance label-t, a SkyZoo Records-ot, melyet később a milánói Total Wipes aggregátorcég segítségével hivatalosítottunk olyan formában, hogy a kiadásainkat nagyobb internetes zeneáruházakban árusíthattuk. Az első kiadásaink így a Skyzoo-nál kaptak helyet (Velox EP, Bossa Sopianae album, Dancin’ Chimney). A kiadó egyébiránt nagyjából másfél évig működött.
Közben bele-bele kóstolgattam a populáris-minimál hangzásvilágba, így kerültem be az angol Alter Ego-hoz a Subrowka EP-vel. Ez a kiadásom volt az első nagyobb siker, hiszen sikerült megnyernem Gareth Emery, illetve Kyau & Albert-ék kegyeit. Ugyanezen a vonalon továbbhaladva került sor a Purple Blizzard-ra melyet a holland Spinnin’ vett szárnyai alá. Ezzel meglett Tiesto elismerése, Sander Van Doorn havi top 10-e, Armin – A State Of Trance supportja, illetve a kiadó úgy döntött, hogy kinyomja 12″-es bakelitre. Azóta is náluk tevékenykedem, hol így, hol úgy (nevet).
Mindeközben kedves jobb felem, és az ő barátnője lévén összeismerkedtem a pécsi dnb kultúra jelenlegi helytartójával, Czynky-vel. Ő vezetett be a törtek mámort okozó világába, tanított meg ízlelni, keverni CD-n, bakeliten, és formálta az ízlésemet a Mi Műsorunk keretében, melyet hétfőn esténként a pécsi Periszkóp Rádión vezet. Innen már egyenes volt az út idáig.
Több megjelenésed is kijött nemrég az orosz Liquid Brilliants-nál. Ez az az irány amire jelenleg koncentrálsz? Magad mögött hagytad a progressive house, trance vonalat, vagy csak pihenteted?
Több irányba próbálok tekinteni, minél több stílusba belekóstolgatni, megérteni az esszenciájukat, illetve kitapasztalni, hogy melyik fekszik a legjobban. Persze egyértelműen a dnb okozza és okozta nekem a mai napig a legnagyobb gyönyört. Ezen belül is a mélyebb techstep, illetve a microfunk. Bop például nagy kedvenc! Amit eddig kipróbáltam, semmit nem akarok a hátam mögött hagyni. Az év elején például Juha barátommal írtunk egy EP-re való goa trance-t, melyet az amerikai Geomagnetic azonnal magáévá tett. Ennek örömére írtunk egy albumra való mennyiséget ebben a stílusban, melynek gyümölcsét ez év őszére várjuk CD, illetve digitális formában.
Mindeközben belekóstoltunk a mainstream dubstep-be és electro-ba is. Első munkáinkat az irányzaton belül a kanadai Kannibalen Records kebelezte be, mely igen jó promócióval nagy sikerre vitte a négy számos Keep Pushin’ On EP-t A következő kiadás itt ugyancsak őszre várható. Közben levezetésként, megnyugvásként likvideket írogatunk, szerelemből. Ezek többsége eddig a Liquid Brilliants-nél jött ki, habár a következő darabok valószínűleg a Liquid Tones-nál fognak helyet kapni. Várok továbbá egy kiadást az Ingredients:Mars-nál, melynek a master-jét a napokban küldtem el.
Miben tér el és miben egyezik a zeneírási folyamat, ha dnb-t írsz, illetve ha house-t, trance-t?
A szoftvereken kívül minden eltér. A house és a trance ipar. Sémák tömkelege. Felfújt lufi. Nem túl elasztikus, felszínes és kiszámítható irányzat. Pontosan ezért él és virágzik még. Miért vagyok mégis benne a dologban? Jó zsebpénz. Nem is szeretném erre pazarolni a szót.
Az IPC ProFiles EP-jének mindegyik számát önállóan jegyzed, de ettől eltekintve minden megjelenésen Juha-val szerepelsz. Ki ő, mit kell róla tudnunk? Mennyiben befolyásolja a zenék hangulatát, stílusát, ha nem egyedül zenélsz?
A dnb-vel fekszik, kel az ember. Nem tudja befejezni az ebédjét, mert a kíváncsiságtól elmegy az étvágya, hogy az imént bevillant ötlet miként fog hangozni. Örökmozgó, megunhatatlan, végtelen bugyorszámú, állandóan új kihívásokat felállító irányzat. Egy dnb muzsikán képes vagyok hónapokat ülni, míg egy rendelésre készülő ipari house órák alatt megvan. Ezzel szerintem el is mondtam mindent. Inkább csinálom, mint tépem a szám (jelen esetben az ujjam) róla.
Dzsuha, azaz Juha Mártonnal óvodában ismerkedtünk össze, ahol is azon kívül, hogy a szolfézsórákat együtt látogattuk, a sportpálya kerítésének szélén belógó ágakon Loxy & Resound-szerű ritmusképleteket kreáltunk, melyet rendszerint kiscsoportos beatbox-szal tettünk számunkra még fogyaszthatóbbá.
Ha együtt zenélünk, Juha általában a harmóniákért és a dallamért felelős. Ez az oka annak, hogy közös néven inkább liquid dnb-k látnak napvilágot. Ez a virtus egyébként már a kezdetektől így van. Ha egyedül zenélek, inkább a sötétebb világ felé húzódom, önkéntelenül.
Szó volt már dnb-ről, négynegyedekről, de még dubstep is képbe került – akár, ha csak a EP Cold War c. számát hallgatjuk. A munkáidban nem csak hogy teljesen eltérő stílusokat, de hangulatokat is felfedezhetünk. Némelyik iszonyatosan mély és érzelmes darab, ehhez képest vannak meglepően felszínes és táncparkett orientált zenék is. Ennek mi az oka? Még keresed a hangodat, vagy tudatosan építed ennyire széles körben a karriered?
Mint azt már említettem volt, van egy ipari felem, és egy szerelem felem – Jekyll & Hyde (nevet). Mindenképpen tudatosan építem, sosem lehet tudni alapon. Valamint még mindig kellemesebb így megkeresni az évre valót, mint Burger King-es téblábolással. Emiatt olykor lelkiismeret-furdalásom is van. (Inkább eladom a lelkem?) Illetőleg a kihívás. Most éppen az Eatbrain/Mindscape-féle neuro-techstep titkának felkutatása köt le.
A Nothing Inside EP mindhárom száma egy kiforrottabb, mélyebb zenei oldaladat mutatja be. Sötét tónusú, minimális zenei eszköztárral felépített klasszikus hangzású dnb és dubstep. Mi, vagy kik inspirálták ezeket a zenéket, illetve ezt a hangulatot?
Pécs. De erről majd később. Hogy kik? Első sorban Czynky, és a szettjeiben fellelhető hangzásvilág. Általa ismertem meg a nagyobb kiadókat, és így a mai kedvenceimet. Akiket kedvelek azok Fierce és a Quarantine cuccok, Jubei, Skeptical, Enei, Vicious Circle, Sunchase és Rockwell. Illetve a nemrég személyesen is megismert lengyel Erkiu, Maurus páros. Napestig sorolhatnám.
Csak stúdiózol, vagy élőben is fellépsz, DJ-skedsz-e?
Elsősorban stúdiózom, elvétve lemezlovászkodom. Pécsi bárokban, romkocsmákban minimal dnb-vel. Kantabaar, a Szoba, Tititá – ha valaki letéved Pécsre, mindenképp lessen be ezekre a helyekre. Múlt évben az Alkotótáborban is játszottam, illetve Juha barátommal Kaposvárott és Nagykanizsán (ez utóbbi helyen albumteszt zajlott, házi psy-trance-szel).
Milyen az elektronikus zenei élet Pécsett? Elegendő inspirációt, motivációt nyújt?
Szárnypróbálgatásra, érvényesülésre príma hely. Inspirációt bőven nyújt, azonban motivációt kevésbé. Úgy vettem észre, hogy példának okáért, a kaposvári egyetemi közeg sokkal befogadóbb, sokkal nyitottabb az újra. Emiatt talán kissé demotiváló Pécs. De az is lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyen, vagy az én impotenciám az oka a véleményemnek. Nem vagyok még elég idős, sem tapasztalt a kérdés megválaszolásához (nevet).
Milyen megjelenések várhatóak tőled, tőletek a jövőben?
Ez kérem, a legjobb kérdés. Még magunk sem tudjuk rá a választ. Lehet, hogy holnap a leftfield és az indie-dance keresztezése fog szöget ütni a fejünkbe. Mindenesetre drum & bass-ből nem lesz hiány tőlünk a jövőben sem.
