Nu:Tone – Future History LP (Hospital)

0

Számos új drum&bass albumról esett szó az utóbbi hetekben, de az egyik legjobbról, a Hospital-on megjelent Future History-ról hallgattunk, eddig. Nu:Tone negyedik LP-je egy 14 számon át ívelő fejhajtás a jungle és a lélekkel teli drum&bass bő húszéves múltja előtt, ám a tisztelgő zenék hallatán egyértelműen átjön, hogy mindezt 2014-es felfogásban készítette a legidősebb Gresham-fivér. Az egyszerre oldschool-os és jelenbéli hangzású számok visszarepítenek többek közt a lepukkant uk hardcore-os raktárbulik világába, a Good Looking és Bingo Records fénykorába, a híres Blue Note-os jungle bulik táncterére, vagy éppen abba az időszakba, mikor uk garage-t csempészett mindenki a liquid funk-ba. Hibátlan törilecke.

nutone-futurehistory

Epikus nyitánya az albumnak a ’Til Dawn, melyben a New Deep Society ’89-es megjelenéséről ismerős prédikálással és lazán gördülő amenekkel mutatja be Nu:Tone, hogy mire is számíthatunk a következő egy órában. Az időutazás nem lineárisan történik, hiszen a második track (Say That You’ll) puha garage basszusaival és szaggatott vokálfoszlányaival High Contrast első albumának idejére ugrunk, majd a hamarosan hazánkba látogató Logistics közreműködésével készült Bay Of Islands a Logical Progressions válogatások legmélyére visz. Akad kikacsintás a mostani történések irányába is, hiszen a Lea Lea popos énekével megkoronázott Tides logikus folytatása az egyre finomuló rádióbarát drum&bass-nek, melynek útját olyan nagy slágerek jelölték ki, mint az Afterglow, a Nobody To Love és a Dirty Love.

Mielőtt elérkeznénk az album oldschool blokkjához, felcsendül egy mostanában nem túl sűrűn hallott ismerős hang: Dynamite MC. A legendás ceremóniamester nem hozza legjobb formáját a Cannibals-ben, de összességében egy jóféle rollert kapunk, ami biztosan megállja helyét a tánctéren is. A Change viszont már tényleg nagyon húzós, némileg Logistics himnuszára, a Jungle Music-re hajaz. Még egy szinttel zseniálisabb és öregsulisabb a Back 2 U, ami egyértelműen a Future History egyik csúcspontja. Rave-zongora, erős díva-vokál és mindössze 150 bpm-es tempó… totálisan autentikus uk hardcore zenével van dolgunk, amire képtelenség nem megőrülni. A precízen szabdalt amen-loopok már itt is jelen vannak, de egy track-kel később, a Oneroa-ban teljesedik ki igazán Nu:Tune dzsunglista énje.

Az LP következő négy darabja – a klasszikus Nu:Tone-t idéző Deep Inside-tól kezdve – az előző néhányhoz képest jóval feszesebb, ezek azok a számok, amik legjobban igénybe veszik az ember végtagjait a tánctéren. A fentebb említett kitérő a Bingo Records irányába itt hallható igazán: a Roundabout és a Lightning lehetne akár új Zinc szerzemény is. Egyetlen gyenge pontként a Metaphor 6000-t lehetne említeni a teljes anyagról, amivel valójában nincs semmi baj, de zaklatott hangulata miatt nagyon kilóg a Future History összképéből.

Levezetésképp egy távoli galaxisokba repítő, régi idők sci-fis rádiójátékait idéző halfstep, a Holocomm szól, végül pedig bónuszként felcsendül az utóbbi idők legjobb Nu:Tone újragondolása. Billon-ék Special VIP remixében két nagyon aktuális irányzat, a jungle-juke és a manapság mindent átjáró r’n’b vegyül kiváló módon, Maxine Ashley-t a hangja alapján például nem nehéz összetéveszteni Beyonce-vel. Tökéletes zárója ez a Future History-nek, 2014 egyik legjobb albumának.

Share.

About Author

Leave A Reply