Az Utopia Music áldásos tevékenységére már korábban is felfigyelhettek azok, akik követik a szcéna alakulását, hiszen a label megjelenésről megjelenésre egyre feljebb tornázta azt a bizonyos lécet. A tízedik kiadvány felemásra sikeredett (persze nem minőségi értelemben, hiszen két remek zenéről van szó), ugyanis az A oldal az ezredforduló környéki Dillinja-féle basszusorgiát idézi meg, míg a flip az újvonalas deep és soulful rollerek ismertetőjegyeit viseli.
Jó ideje tudjuk már, hogy amiben Break keze benne van, az általában epikus intróval indul, és most sincs ez másképp. A Dilligence nem egészen két percig csak altat, majd valami olyan brutális zúzdát kapunk az arcunkba, ami egész egyszerűen leviszi a fejünket, hiszen erre aztán a legkevésbé sem számítottunk. Széttördelt, kőkeményen ropogó dobok, sűrű váltások, Break-féle szétfilterezett, reszelős bassline, igazi banger, amire garantáltan felkapjuk a fejünket.
A túloldal jóval visszafogottabb, és ha felocsúdtunk az előző oldal okozta sokkból, máris elsüllyedünk a gyönyörűen duruzsoló bassline-ban. A My Soul igazán jól eltalált trekk, teljes mértékben kimeríti a soulful deep kategória fogalmát. A felhasznált hangminták egytől egyig zseniálisak, a dobképlet pedig különösen említésre méltó, ugyanis a perkák és cinek összjátéka óriási lendületet ad a zenének. Bár a kelet-európai Getz neve eddig teljesen ismeretlenül hangzott (egyébként nemrég csatlakozott az Utopia csapatához), az biztos, hogy a jövőbeni dolgaira érdemes lesz odafigyelni.
Ismét egy ütős Utopia kiadványt vehet a kezébe, aki beruház az október 15-én megjelenő 12”-esre, és miért ne tenné, hiszen – mint a bevezetőben is említettem – „kétoldalas” megjelenés, tehát bőven megéri az árát.