Joggal mondhatjuk, hogy az IM:Ltd-ről már eddig is csak jókat hallhattunk – a szó szoros értelmében is – , hiszen már az előző, Purple Sky EP is elég meggyőző volt. A legújabb, Rise Of The Under Dogs című válogatásalbum szintén húzós lett: mély hangulat, lazulós rollerek, szürrealizmus, fekete fehér film és végtelen univerzum elevenedik meg előttünk, de nézzük, mire is számíthatunk pontosan.
A lengyel Mortem suttogós zenéjével nyílik a sor. Baljós hangulat, lassan hömpölygő basszusáradat jellemzi a Whispers-t, a szellemvilág szól hozzánk. A Soul Intent Electronik Angels című nótája már egy kicsit kedvemet szegte, ugyanis sablonos és butuska főtémája finoman szólva is unalmas, ráadásul a groove-ot sem érzem annyira jól eltaláltnak, hogy végig élvezhető legyen. Atmospherix tapsolópergős okosbéze már egy árnyalatnyival tetszetősebb, de igazán csak Arp XP Surrealism zenéjénél kaptam fel a fejem. A változatosság hiányát jól ellensúlyozza a lendületesen pumpáló bassline és azok az apró lead-ek / effektek, amelyek plusz mozgalmasságot adnak a trekknek.
Az egyik abszolút nyertes Future Signal munkája, ugyanis a Monopol – amellett, hogy szépen szól – brutálisan jól össze lett rakva, egy egyszerű, de mégis nagyszerű zenével van dolgunk. Az ukrán Hibea ismételten hozta a korábban jól bevált stílusát: kimért dobok, visszafogott agresszió, csúszómászó basszusok… újfent szép munka. Foreign Concept (azaz Mad Rabbit) Travelling Man-jére könnyen rá lehet fagyni, a zseniális minták garmadája, és persze az alvilági bassline-cunami hamar a hatalmába kerít. Hobzee és Zyon Base közös zenéit mindig is kedveltem, de ezzel valószínűleg vagyunk még páran. A páros hihetetlen érzékkel „veti kottára” filmes képzeteiket, a Black & White Movie is ennek jegyében íródott, kellemesen morgós roller. Gunston az előző rilízzel roppant magasra rakta a mércét, a korábbi Transition-höz viszont sajnos nem ér fel a Universe, ettől függetlenül egynek elmegy. Zárás gyanánt Glen E.Ston muzsikáját hallgathatjuk meg, amely drumfunkos alapjával és szívszaggató vokálmintájával egy klassz zene, ráadásul a sok kimért dobszekció után jól esik hallani, ahogy görögnek az ütemek.
Nagyon mehet a szekér, mert az album után máris itt az újabb single, ráadásul nem is akármilyen 12”-essel van dolgunk. A 2Shy közreműködésével készült Lying Portraits az elejétől a végéig hibátlan, Gerwin és Nuage közös munkája nagy valószínűséggel a kiadó egyik legjobban sikerült nótáját prezentálja a hallgatóknak. A hátoldal szintén kiváló, Gerwin Soul Truth-ja legalább annyira aljas, mint amennyire szívhez szóló, ügyes megoldások, fantáziadús felépítés, kiválóan eltalált minták és hangok, az új kiadványról – az albummal ellentétben – csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
Az IM:Ltd albuma felemás érzéseket váltott ki belőlem. Egyrészt pár izmosabb nótát érdemes kiemelni (mint ahogyan meg is tettem), másrészt viszont túl sokat ne várjunk ettől az összeállítástól, nem fogunk tőle hátast dobni. Ellenben az IMLTD1209-es katalógusszámmal címkézett megjelenés egész egyszerűen zseniális, nem lehet kivetni valót találni egyik oldalán sem, ezért, mondhatni, kötelező darab. A Rise Of The Under Dogs és a single már elérhető az összes digitális lemezboltban, tehát aki év végi zenevásárlást tervez, mindenképpen hallgasson bele az IM:Ltd legújabb szösszeneteibe, biztosan talál kedvére valót!
