Ha van megkerülhetetlen név napjaink elektronikus zenéjében, akkor a holland Noisia egészen biztosan az. Tíz évvel ezelőtti debütálásuk óta töretlen a lendületük, hangzásuk stílusokon ível át, miközben képesek voltak megőrizni a drum and bass esszenciáját, ráadásul – több csapattal szemben – nem estek át a ló túloldalára és váltak kommersz iparcikké. Legyen szó d’n’b-ről, dubstepről vagy lassabb, kísérletező tempóról, a trió egyaránt képes emlékezeteset alkotni. Lássuk, hogyan lett a groningeni hármasfogatból a 21. század elejének egyik kiemelkedő producercsapata!
A „klasszikus” d&b-előadók (Ed Rush & Optical, Kemal, Matrix és társaik) hangzásával fertőzött, 2001-től két taggal induló, később háromfőssé bővülő banda története 2003-ban kezdődött, amikor a Nik Roos, Martijn Sonderen és This de Vlieger alkotta csapat az amerikai Shadow Law és a skót Nerve kiadók címkéivel először jutott megjelenési lehetőséghez. Érdekesség, hogy magyar kötődése is van a Nerve által kiadott Silicon című zenének, hiszen pár esztendővel később az anno még háromtagú, magyar Mindscape remixelte. A mostanra egyfős projektté alakult Mindscape szerint egyébként „amihez a Noisia hozzányúl, az arannyá változik”.
Nem tartott sokáig, mire a trió beírta magát a tört ritmusok nagykönyvébe, hiszen a következő években többek között a – legendás Teebee által igazgatott – Subtitles is lecsapott a hollandokra. Egyértelmű áttörést a 2005-ben a polcokra került – Moving Shadow-címkét viselő – Block Control EP jelentette, melynek címadó szerzeménye hosszú ideig az összes, kisebb vagy nagyobb nevű DJ szettjében szerepelt és amely napjainkban is gyakran rengeti meg a tánctereket.
A gépszíj tehát az évtized közepén kapta el a triót, és ha egy üzlet beindul… Jelentkeztek megjelenéssel a drum and bass történetének egyik meghatározó kiadójánál, a Renegade Hardware-nél és a népszerű Friction vezette Shogun Audiónál. 2005-ben indult a csapat önálló, VISION nevű kiadója két saját szerzeménnyel. Apropó, VISION: a németalföldi trió neve is eme szóból ered, amelyről a kedves olvasó is meggyőződhet, ha 180 fokkal elfordítja a magazint és elolvassa: VISION. Embereink karrierjük első felében több néven is alkottak: Drifter alteregó alatt a lágyabb, dallamosabb, liquid funkhoz közeli hangzást követték, Hustle Athleticsként pedig mocskos breakbeattel hatottak a basszuskedvelők idegeire. Ugyan a többféle név már a múlté, a stílusok közötti jó érzékű lavírozás maradt, és úgy tűnik, a csapat sikeresen nyilvánul meg minden műfajban.
Biográfiájuk szerint a srácok fokozatosan fejlesztik sajátos, könnyedén felismerhető stílusjegyeiket és sokat dolgoznak a zenék hangzásán (saját magukat zenészek mellett hangmérnököknek is tartják). „Rengeteg dobot csinálunk. Nagyon egyszerű – utána adj hozzá egy kis karaktert!” – mondják. Minden bizonnyal ennek az egyediségre törekvő hozzáállásnak is köszönhető, hogy 2006-ban a történelmi jelentőségű RAM Recordsnál is bemutatkozhattak, miközben a VISION alá megalapították a középtempós zenékkel arató Divisiont (később pedig az okosabb, mélyebb daraboknak helyet adó Invisible-t).
Ami 2005-ben a Block Control volt, az 2008-ban egyértelműen a DJ Fierce-féle Quarantine Recordings borítójával piacra dobott Diplodocus (melyet a fiúk saját bevallásuk alapján egyetlen nap alatt dobtak össze). A furcsa című (egyébként egy dinoszauruszfajtáról elkeresztelt) zene az elmúlt 4-5 év egyik legnagyobb bombája, mellyel akár még 2013-ban is tarolni lehet (tavaly egyébként az új-zélandi The Upbeats értelmezte újjá a trekket).
A Noisiát megjelentető nagy nevű kiadók sora azonban nem ért véget, hiszen 2009-ben a Metalheadz is csatlakozott a prominens címkék listájához. A németalföliek aktivitását mutatja, hogy a single megjelenések mellett volt idejük besegíteni Dom & Roland, a Foreign Beggars, a Black Sun Empire és Sabre szerzői albumába is. 2010-ben a trió szintet lépett és a VISION-ön megjelentette első szerzői albumát, a Split The Atom-ot. A címére energikusságával igencsak rászolgáló LP-ről a szerzők így emlékeznek meg: „Eltér a megszokott dolgoktól, sokféle hangzást és sebességet ölel át, de végig megőrzi a jellegzetes Noisia-ismertetőjegyeket. Hét év stúdiózás gyümölcse.” A Noisia tekintélyét mi sem mutatja jobban, mint hogy a saját stílusában egyaránt világhírű Amon Tobin és Foreign Beggars is közreműködött az albumon. A Split The Atom sikere olyan átütő volt, hogy Deadmau5 az újra kiadott special edition verziót saját magánál, a mau5trap-nél jelentette meg.
Számtalan dolgot lehetne még írni a trió történelméről, érdemes talán kiemelni a remixeket. Felfrissítették a drum and bass-történelem egyik legendás darabját, a Konflict-féle Messiah-t, Visage Fade To Grey-jét, de nagy sikerrel nyúltak hozzá Moby, Mark Knight, a Pendulum vagy Amon Tobin számaihoz is.
És ha ez nem lenne elég: a Noisia három zenét írt az egyre elektronikusabb hangzású Korn albumára, több videójáték (pl. a Devil May Cry 5) soundtrackjéért felelős, de találkozhattunk velük filmek, például a Transformers 3 trailerjében is. Ami pedig a triót, mint színpadi csapatot illeti: a szokásos DJ-szetteken kívül előszeretettel használnak különféle hardvereket, egyre inkább a live act felé tolva a produkciót. Számos díjat söpörtek be fellépéseik és zenéik elismeréseként, ezek közül a Beatporttól – illetve a Beatportról vásárlók szavazatai alapján – háromszor is elnyert „Legjobb drum & bass előadó” címre a legbüszkébbek. Megszállottságukat és tökéletességre törekvésüket hűen bizonyítja a tény, hogy egy évvel ezelőtt új, több szobából álló stúdióhelyiséget építettek maguknak 500 négyzetméteren. A kialakításhoz és többszörös hangszigeteléshez nem kevesebb, mint 60 tonna (!) anyagot használtak fel.
Legújabb projektjük, a Foreign Beggars-zel közös I Am Legion októberben Budapesten is bemutatkozik, a Noisia pedig augusztus 10-én a Szigeten lesz hallható.
(Az eredeti cikk a Magyar DJ Magazin 2013. májusi számában jelent meg.)
