Az utóbbi néhány hónap, ha napsütésben nem is, de jobbnál-jobb megjelenésekben igen gazdag volt. Összegyűjtöttük, milyen négynegyedes korongokat nem érdemes kihagyni a téli szezonból!
Mall Grab – Pool Party EP
A jelenlegi lo-fi őrület egyik legkomolyabb képviselőjének egy igen régen várt EP-je jelent meg végre a Hot Hausnál. A lemezen található hármasból egyértelműen a B_F_O_D_A_A_S viszi a prímet: igazi “kétkazettás” hangulat, 90-es éveket idéző minták és torzítás minden mennyiségben – az egyik legkomolyabb tánctér szaggató trekk az utóbbi hónapok terméséből. A másik két zene, a címadó Pool Party Music és a Catching Feelings hasonlóan zakatoló nyári hangulatú bangerek és bár az EP februárban jelent meg, valószínűleg még pörögni fog nyáron is.
VA – 7 Years, Who Cares
Szintén a house frontról: a 7. születésnapját ünneplő Wolf Music hozott össze egy 7 inches meglepetés kiadványt a kiadón már többet szerepelt producerek közreműködésével. A fankisabb-soulosabb Session Victim és Mr. Fries zenék mellett helyet kapott egy lépegetős Frits Wentink zene, illetve Graymatter tördeltebb grúvjai. Az egész EP-re valamiféle füstös, gengszterfilmes hangulat jellemző, kiváló kiadvány!
Fjaak – Fjaak
Fjaak, vagyis a berlini producer trió már megalapozta a hírnevét az utóbbi három évben, az eddig is igen erős rövidebb release-eik mellett pedig letették az első hosszanjátszójukat is: a saját nevükkel megcímezve. Bár a Fjaak zenék elsősorban a csápolós raktárépületi rave-eket idézik, a tizenegy zenés kiadványra azért került néhány könnyedebb darab is, például a Rodhaddal közös Offline, vagy a már ambient felé célozgató Tomorrow. Azért persze túlnyomó részt a megszokott dübörgő, csörgő, kattogó technot kapjuk, legyen az kicsit elszállósabb (Spnd Ballett) vagy breakbeat alapú zakatolás (Fast Food).
Kangding Ray – Hyper Opal Mantis
2 év jelent meg az utolsó Kangding Ray album, de azt hiszem, érdemes volt ennyit várni, ha ez kell egy ilyen minőségű kiadványhoz. A legújabb, immár a Stroboscopic Artefactsnál megjelent album hozza a francia producertől már megszokott minőséget és megoldásokat: az elektronikus zene határait feszegető szintipornó, dinamikus és izgalmas utazás az elejétől a végéig. Talán összességében egy kicsit kevésbé feszes anyag az előző albumhoz, a Cory Arcane-hez hasonlítva, de ez azonnal megbocsátható, ha az ember elindítja a Rubi-t, vagy a Soul Surfing-et.
Sigha – Metabolism
Az előzőhöz meglehetősen hasonló anyag: a techno határait próbálgató, igazán muzikális és mély Sigha albuma, amely a Tokennél jelent meg, szintén az elmúlt évszakban. A kiadóra jellemző acidos hangulat bár átszűrődik itt-ott (Her), azért ez az anyag szintén egy jobbára az elejétől hallgatandó, 55 perces földönkívül utazás, érdekes hangok és hangulatok gyűjteménye, ami Sigha sound-design készségeit dícséri. Ne hagyjátok ki!
Természetesen a fenti felsorolás csak egy ízelítő az elmúlt hónapok terméséből – egy kicsit bővebb gyűjteményt hallgathattok végig a Spotify listánkon, mely itt lentebb elérhető.
