Fanu december elején váratlan bejelentést tett: befejezi művészneve használatát. Sokan úgy értelmezték közleményét, hogy felhagy a dnb-vel, és bár legtöbben támogatásukról biztosították, olyan véleményeket is kapott a közösségi oldalakon, hogy “elárulta” Fanut. Hogy kiderítsük, pontosan mi is motiválta döntésében, valóban szakít-e a 170 BPM-mel, és mihez kezd a jövőben, inkább megkérdeztük személyesen.
Mikor és miért döntötted el, hogy nem csinálsz többé dnb-t? A szcéna manapság elég izgalmas, ennek ellenére miért lépsz tovább?
Így önmagában nem döntöttem el, hogy abbahagyom a dnb-t, de azt igen, hogy Fanuként befejezem a zeneírást. Az ügyet elég nagy mértékben körüljártam a blogomon és a Facebook-oldalamon is. Tömören, dióhéjban annyi, hogy évek óta – többé vagy kevésbé – frusztrált már ez a projekt. Olyan volt, mint egy rossz kapcsolat, amiből akkor sem lépsz ki, ha mélyen legbelül érzed, hogy jobb lenne nélküle. Fanu alapvetően leginkább a tánczenéről szólt – olyanról, amilyen volt: furcsa, szokatlan, és nem piacképes. Számomra ez mindig együtt járt azzal is, hogy közönség előtt játszom a zenéimet. Ám hiába lettem egyre összeszedettebb, profibb és kimondottan termékeny zeneírás szempontjából, sajnos az idők folyamán egyre kevésbé hívtak fellépni.
Ha fel akarsz lépni, valamilyen módon meg kell találnod a módját a zenéid megmutatásának, hogy valahogy felismerhetővé válj. Ez egyszerűen nem történt meg, annak ellenére sem, hogy elég fárasztó módon építettem a kapcsolataimat. Próbálkoztam ügynökségekkel, de persze tudom, hogy a zeném nagyon szokatlan nekik.
Mindenesetre mindig is képes voltam mindenféle zenét írni, szóval úgy éreztem, elég kreatív vagyok ahhoz, hogy elhagyjam Fanut, extra energiát szabadítsak fel, és valami másra koncentráljak. Ráadásul többé-kevésbé meg is bélyegeznek egy-egy művésznévvel, én pedig úgy éreztem, nem próbálom meg Fanut “kiterjeszteni”, mert a legtöbb ember úgyis a drum and bass-re asszociál róla. Jobbnak tűnt újrakezdeni. Zenét akarok csinálni, sok-sok új zenét, de úgy éreztem, Fanu ideje lejárt. Tudom, hogy ez a név otthagyta a kézjegyét a dnb-n, és inspirálni fog másokat. Az, hogy végül magam mögött hagytam, rengeteg új energiát szabadított fel bennem, és új irányt mutatott. Szóval ez egy 100%-os happy end, és abszolút nem panaszkodom a befejezés miatt.
Nagyon világosan szeretnék fogalmazni mindezekkel kapcsolatban, mert kaptam néhány olyan kommentet, amelyek szerint hálátlan vagyok. Hidd el, hihetetlenül hálás vagyok minden egyes zenéért, amit Fanuként írhattam.
A Polar a legutolsó albumod. A korábbiakhoz képest éreztél bármilyen (érzelmi) különbséget a készítése közben?
Nem, egyáltalán semmit. Csak nagy inspirációt éreztem, mint mindig, amikor rengeteg zenét írsz, hogy készíts egy albumot, amellyel – mintha egy pillanatkép lenne – meg tudod mutatni a hallgatóknak, mi is jár a fejedben éppen. Nagyjából hat-hét hónapig írtam az anyagot, ami személyes rekordom. Szerintem az összes albumom közül ez áll a legközelebb a drum and bass-hez.
Míg dolgoztam rajta, eszembe sem jutott, hogy utána elhagyom Fanut. Őszintén szólva ez mindig is ott volt valahol hátul a fejemben. Aztán egyszer csak előjött, nem sokkal az album elkészülte után, hogy ha valamikor, akkor most jött el az ideje kilépni Fanuból, “a csúcson”.
Melyek a legemlékezetesebb pillanataid dnb/jungle/drumfunk producerként?
Először is szeretném elmondani, hogy az az egyik oka Fanu végének, hogy az emberek ”drumfunk” producernek hívják. Fanuként alapvetően 80 és 170 BPM közötti tánczenét akartam írni, de a ”drumfunk”-címke egy kicsit sem segít, ha mindenféle zenét szeretnél pörgetni. Kurvára gyűlölöm a ”drumfunk” szót. Én végig úgy tartottam, hogy dnb-t csinálok.
Na szóval, a karrier 12-13 évnyi zenei megjelenést ívelt át, és ez egy nagyon pozitív emlék. A zene körbevitt a világon, ami megint rengeteg emléket és barátságot hozott magával. Mindig hálás leszek mindenkinek, aki valamilyen módon segítette, támogatta Fanu munkáját. Nehéz kiemelni egy-egy konkrét pillanatot… Az egész jó volt.
A New Tribe címmel nemrég jelent meg egy új válogatás a kiadódon, a Lightlessen. Elég jó cucc! Sokszínű, zenei, izgalmas… Sokáig tartott összepakolni?
Igazából eléggé… Ennek a fő oka, hogy egyszerre sok más dolog is elfoglal (zeneírás, masterelés más producereknek stb). Amit tanárként egy ponton megtanultam (mert amúgy tanári diplomám is van, csak nem erőltetem ezt a területet), az az, hogy minél nagyobb egy csoport, annál több koordinációt igényel. Összeválogatni egy tizenhatzenészes albumot ÉS elfoglaltabb lenni, mint valaha, na, ez lassúvá teszi a folyamatot. Végül is kikevertem az egészet, de mivel ez a fő munkám is manapság, ráadásul néha majdnem belefulladtam az ügyfelek megbízásaiba, ez is elhúzódott. Az egész folyamat nagyjából másfél évig tartott.
Ráadásul rettentően válogatós vagyok, ha zenéről van szó, szóval az nem megy, hogy mindent jóváhagyok. Például a zenének nem lehet szavatossági ideje. A Lightlessen megjelent számok nem öregednek.
Kik ezek a tehetséges újoncok? Hol találtad őket?
Emberek különböző országokból (meglepő módon sokan finnek, ami tök véletlenül alakult így). Az egyetlen megkötésem az volt, hogy olyan producerektől szedjek össze zenéket, akiknek csak kevés megjelenése van, vagy régóta nem adtak ki számokat. Ez a legtöbb srácra érvényes is. Legtöbbjüket korábbi zenéik alapján ismertem meg, párat pedig személyesen ismerek.
Mit tervezel a kiadóval Fanu nélkül? Több bass music megjelenést?
Még több zenét – mint mindig, ezután sem a mennyiségre, hanem a minőségre koncentrálva. Például szeretnék többet kiadni SDS-től, aki szintén szerepel a válogatáson. Imádom a stílusát, teljesen összehasonlíthatatlan (hallgassátok meg a Machinist Musicon kijött EP-jét, engem valahogy a korei Subtitles-dolgokra emlékeztet). Persze a saját jövőbeni munkáimat is kiadom majd, talán az igazi nevem alatt. Így vagy úgy, de töbnyire bass music lesz.
Ami a FatGyver aliasodat illeti: imádom a mocskos, füstös beat-jeit! Hallatszik rajtuk, hogy szereted ezeket a lassabb zenéket csinálni. Igazam van?
Imádom a hip-hopot. Még több jön majd ezekből: a következő album már készen van, várom a 2016-os megjelenését. Egy másikat félig megírtam… Szóval még több FatGyver hip-hop érkezik, az tuti. Egy hip-hop label elindítása is a terveim között szerepel.
Amúgy honnan vannak a hangmintáid?
Tudod, hogy erre úgysem válaszolok. MINDENT mintázok, és erre szeretnék is bátorítani mindenkit.
MC-kkel is tervezel együtt dolgozni FatGyver név alatt?
Ez így konkrétan nem fogalmazódott meg bennem. A Redef Recordsnak van egy király MC-je, Raw
Poetic. Vele szeretnék többet együtt dolgozni (a következő albumomon rajta lesz, és ott van az elsőn is). A második LP-n lesz egy remix Blunak, amely egy kollab Jesse barátommal.
Nézzük egy kicsit a produceri jövődet. Van konkrét irányvonalad, vagy csak hajózol, amerre visznek a hullámok?
Ez egy jó kérdés. Nagyon izgatottan dolgozom az újdonságokon, mióta Fanunak véget vetettem. Úgy tűnik, fél albumnyi anyag már kész is : ) Nem tudok megállni, nem is fogok megállni. Alapvetően az az egyetlen vezérfonal, hogy az összes hatást, inspirációt beletegyem egy tálba, és megnézzem, mi jön ki belőle. Csináltam olyasmit, amit akár “electronic hip-hopnak” nevezhetünk, de van bass music house-szerűséggel keverve, satöbbi. Még semmi 160-170 BPM-es cucc, de az is jön majd. Konkrétan nem tervezem a dnb elhagyását. A tervem az, hogy jól működő zenéket csináljak. És ez most az egyedüli terv. Amit mondhatok és ígérhetek, az az, hogy RENGETEG újdonság érkezik majd. Több mint húsz éve zenélek, és úgy érzem, mintha csak most kezdtem volna.
A zenélésen kívül mivel foglalkozol még?
Más producereknek masterelek és keverek, ez lett a munkám, ez és a zenélés messze kitölti az időmet. Erről többet a honlapomon tudhattok meg, ahol sok más dolog is van, például a zenekészítéssel kapcsolatos blogom.
Zárszó?
Csak ismételni szeretném magam: már majdnem január közepe van, és még mindig kapok üzeneteket félreinformált emberektől, akik elmondják, hogy nagyon szomorúak, amiért abbahagyom a zeneírást, meg azt kérik, hogy ne töröljem a honlapomat, satöbbi. Ki szeretném emelni, hogy az egyetlen változás az, hogy nem lesz több számom Fanuként (bár podcastokat és DJ-szetteket csinálok majd a névvel). Lesznek zenék, minden ugyanúgy megy tovább, mint korábban.
BÓNUSZ: a Siren Song minden bizonnyal a legszebb Fanu-zene, amit az interjú végén muszáj meghallgatni.
