A brightoni Allied nyitja meg a BNKR (a MethLab alcímkéje) megjelenéseit. A kezdeményezés maga is izgalmas: a kommersz, agymosott (és agymosó) médiával kívánnak konkurálni. Posztapokaliptikus víziók képben és hangban egyaránt — merész vállalás, az tuti.
A Danila Tkachenko tervezte borító már önmagában is elég különös hangulatú. (Az elkövetkező kiadványok artworkjei is az ő kezei alól fognak kikerülni egyébiránt.) Be kell valljam, féltem egy kicsit, hogy mit fogok hallani, de kimondottan kellemesen csalódtam.
Utaztató, atmoszférikus zenék ezek. Gondosan elkapott hangulatok, apró szilánkok egy sajátos világból. Sötét, misztikus, befelé forduló helyre vezetnek – szerencsére nem érfölvágó, de meglehetősen komor, kissé azért odasújtó. Leginkább egyedül hallgatásra tudom elképzelni, számomra nem az a kimondott partyhimnusz egyik sem, de ettől még abszolút ütnek, sőt.
Az Obscurity szó kettős jelentése (ismeretlenség és érthetetlenség) maximálisan tükröződik a zenében is. Rejtőzködést, sötétben tapogatózást sejtet, prímán bele lehet süppedni. A Godspeed (jókívánság) feszes tempója, határozottsága tovább visz ezen az úton, csak már kezd tisztulni a látóhatár. A Centaurus A, a görög mitológiából ismert félig ember, félig ló (javarészt erőszakos és korhely) lényekről elkeresztelt zene jóval könnyebben emészthető (így nekem lakosságibb is). A zabolázhatatlanság, a nyers erő szépen át is üt rajta. A Grey Matter (szürkeállomány!) pedig végképp az, ahol nincs mellébeszélés, gyorsan a tárgyra is térünk. Lekerekíti és föloldja az előző három zene vibrálását. Praktikus, némiképp tömegjelenetet idéző hangzású (ajánlott mellé elővenni George Orwelltől az 1984-et). Irtó sok réteg és árnyalat rejtőzik még az EP egészében, érdemes hatni hagyni.
Az első két zene vinilen is (megnyerhető itt), az egész EP pedig mp3-ban jelenik meg február 5-én, pénteken.
