Felrobbant az internet arra a hírre, miszerint az eredeti Bad Company újra összeállt, de azért a hajdani jogutódnál is zajlanak az események. A Maldini és Vegas vezette Bad Taste-nél (egy Malux-single után) a sorban 48. kiadvány attól az Agressor Bunxtól érkezik, amelyik az évet rögtön egy Eatbrain EP-vel indította, és számomra jó ideje az egyik legizgalmasabb newcomer formáció.
„Azt tanácsoljuk, hogy próbálj meg zenét írni ahelyett, hogy várnád az inspirációt. Az inspiráció egy különös dolog, és nem olyan gyakori, mint ahogy sokan gondolják.” Az idei első Agressor Bunx-interjúban még a The Order EP kapcsán nyilatkoztak a srácok, sőt, a soron következő Bad Taste-rilízről már egy valamivel hosszabb lélegzetvételű beszélgetés is olvasható a DnbArena oldalán.
A Total Destroy a rövid, monumentális bevezető után szaggatott dobképlettel vezeti fel azt a kétlépéses reszelést, amely a trekk gerincét adja. Egyszerű, de nagyszerű bassline-váltások és király effektek gondoskodnak róla, hogy figyelmünk ne lankadjon. A túloldalon a Crusader már egy fokkal döngölősebbre veszi a figurát, és állandó basszusimpulzusok segítségével szállítja a funkot.
Hogy miben rejlik az ukrán srácok sikere, azt eddig nem sikerült megfejtenem, hiszen zenéiket egyáltalán nem a bonyolult felépítés, sokkal inkább a jól kidolgozott groove-ok és a kiváló érzékkel megkomponált dallamvilág nagyszerű elegye jellemzi. Péntek óta a vinil rilíz is kapható a lemezboltokban, ami a kiemelkedő artworknek köszönhetően igazi csemege a Bad Taste háza tájáról.
