A nemrégiben exkluzív RAM-szerződést kapott Logam kiadója, a Santoku Records legutóbbi megjelenése elsősorban a körülötte kipattant lopási ügy miatt marad emlékezetes, pedig a 11. kiadványon két frankó trekk kapott helyet, melyekről mi is értekeztünk. Akkor az ajánló mellett maga a kiadófőnök válaszolt pár kérdésünkre, és megemlítette az Agressor Bunx elnevezésű formációt, akik egy kiváló EP formájában szállítják a következő Santoku-cuccot.
A bevezetőben már megpendített zenelopási fiaskó nyilvánvalóan nem tett jót az alapvetően fejlődő tendenciát mutató atlantai kiadónak. Történt, hogy a Humanoid című trekket az egyébként saját labelt (!) is futtató orosz Phatoad egész egyszerűen lopta. A zene eredetileg két feltörekvő név (Mean Teeth & Cosmistic) munkája, a címe pedig Solaris. Sajnos a kiadófőnök – jóhiszeműsége révén – maga is részese lett ennek a lopási botránynak (mint Phatoad feat. Logam), ugyanis elhitte az orosz „producer” történetét az elszállt számítógépről (és így a trekk sávjainak hiányáról), így kénytelen volt a full zenével dolgozni. Mindez roppant kellemetlen, de szerencsére még a megjelenés előtt kiderült, hogy Phatoad csak egy közönséges tolvaj. Ezzel egyidőben többen, többfelől is megerősítették: nála az a zeneírás folyamata, hogy ellopja más emberek munkáit, és új címen sajátjaként tünteti fel őkat, amiért előbb-utóbb remélhetően megkapja méltó büntetését az élettől (vagy legalábbis egy kőkemény ököltől).
Az elszomorító előzmények után végre koncentráljunk a SAN012-es katalógusszámmal ellátott Gravity EP-re, amely az újonc ukrán duó, az Agressor Bunx munkája. A srácokra érdemes figyelni, hiszen nemrég már a ProgRAM Encrypted megjelenésén is szerepeltek Muck című szerzeményükkel. Amellett, hogy visszatérők a Santokun, a szemfülesebbek találkozhattak velük a Bad Taste vagy a Citrus címkéjén is, de úgy gondolom, az igazi nagy áttörés majd csak ezután következik.
A négyzenés EP minden darabja erős, némelyik talán már túlontúl is, gondolok itt elsősorban a Drop The Bass-re, amely éles, agyreszelő szintijeivel bőven az elmebeteg kategóriába sorolható. A címadó Gravity már jóval visszafogottabb a lépegetős dobképlettel és az azzal összhangban lévő szintidallammal, míg a Like That kifejezetten lájtosnak mondható upright bass-szerű mélyszekciójával és döcögősen megtört dobképletével. Az igazi nagyágyú nálam mindenképpen a Terror Force, amely a sejtelmes intrót követő alpári bassline-jával képes alkalomról alkalomra grimaszt csalni az arcomra.
Nem mellesleg az összes trekk igen jó visszhangot kapott (pl. a Noisia Radio Show-ban is), így érdemes lehet követni a duó munkásságát, hiszen biztos vagyok benne, hogy néhány igen klassz zenével még megörvendeztetnek minket a közeljövőben. Addig is érkezik a Santoku újabb fejezete, amely egészen pontosan november 2-án landol a digitális lemezboltok képzeletbeli polcain.
