Adred KIM névre keresztelt bemutatkozó albuma a 25 éves fennállását tavaly óta ünneplő Metalheadz-nél jelent meg idén februárban. Ennek apropóján visszatekintünk egy kicsit a fémfejek elmúlt pár évére és meghallgatjuk a lemezt is.
A Metalheadz-et talán már nem kell bemutatni senkinek. Az elmúlt negyed évszázad egyik, ha nem a legjelentősebb drum and bass kiadója továbbra is a stílus elpusztíthatatlan kryptonitja. Az olvasztótégely történetét – 1994-2004-ig – alapító atyánk ICR már megírta az utókornak.
Az azóta eltelt 16 évben is töretlenül működik Goldie bázisa, aki mindeközben lassan 10 éve Thaiföldre tette át főhadiszállását feleségével és kislányukkal együtt. Festeget, jógázik, léböjtöl, meditál. Egyszóval – ahogy sportruha márkáját is elnevezte – „Yogangster” lett.
Goldie 2017-ben így írt All things remembered című önéletrajzi könyvében magáról és a Metalheadz-ről: „Nagyon izgalmas. Az emberek mindig csodálkozva kérdezik, hogy gondoltam-e volna, hogy a kiadó ennyit megél. Igen, mert hűek maradtuk ahhoz, amit képviselni akartunk és ez eljut az erre reagáló új generációkhoz is. Azon a szinten, ahol a mostani producerek vannak, már nincsenek korlátok. A régi csapat is jó formában van, ennél jobb talán nem is lehetne.”[…] „Szerintem csak rajtunk múlott, hogy kivárjuk, amíg a következő generáció megérkezik, de egy időben nem úgy festett, hogy a Metalheadz újra a csúcson lesz 2017-ben. 2001 és 2006 között nem igazán forogtunk közszájon. Az, hogy 11 évvel később erősebbek vagyunk mint valaha, az a label vezetőjének Anthony Crook-nak (aka TC1, a Dispatch rec. feje – a szerk.) köszönhető.”[…]„Ő volt az, akitől a kellő seggberúgást kaptam, mikor azt mondta nekem: Figyelj ember, nem dobhatod be a törölközőt. Elképesztő utad volt az első 100 megjelenéssel, de most jöhet a következő 100. Ezért változtattam meg a katalógus számok elején a meth-et meta-ra, mert úgy éreztem elérkeztünk egy mérföldkőköz, és jeleznünk kell ezt az új kezdetet. Úgy gondolom, hogy jobb zenéket jelentettünk meg az elmúlt két évben, mint az ezt megelőzőt tízben.”
Három évvel később, 2020 első negyedévében már túl vagyunk vagy féltucat megjelenésen, amik közül a hőskorszak legszebb pillanatait idéző Zero T & Beta 2 Exiles EP-je emelkedik ki igazán, de a többi anyag is hozza az elvárt szintet. Legutóbb most áprilisban jelent meg Mako Ouvre nagylemeze is, de visszatekerve pár hónapot, nem hagyhatjuk ki a februárban napvilágot látott Adred KIM című munkáját sem.
Adam „Adred” Baker az amerikai dob és basszus szcéna egyik kulcsfigurája, aki a Natural Selection NYC nevű szervező csapatával hosszú éveken át szállította a legnagyobb neveket a New York-i közönségnek. Pénzügyi nehézségek miatt nemrég felhagyott a bulik szervezésével, de ezen keresztül fontos barátságokat kötött az évek alatt, többek között Doc Scott-tal, Commix-szal és Marcus Intalex-szel is.
Ennek köszönhetően 2015-ben Robert Manos-sal közös Eastern District nevű projektjükkel debütáltak a 31 Recordings-on (Bad Times, Enough EP). Erre felfigyelve Intalex rögtön egy 4 számos EP lehetőséget ajánlott Adred-nek a Soul:r-on (FOUR:FIT EP06). A Metalheadz-en előszőr 2017-ben jött ki az Instant Everyting, majd két évre rá a Captivate EP (amin a címadó számot Marcus remixelte tíz nappal tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt).
Az elhunyt édesapja után elnevezett album egyfajta visszatekintés Adam eddigi életére, amelyben apja zenei háttere fontos szerepet játszott. A legfőbb inspiráció zenéi mögött az énekes-gitáros apja Kim, aki 49 éves korában hagyta itt őket. Tőle örökölt Fender Rhodes zongorája szinte az összes eddigi zenéjében fellelhető valamilyen formában, legyen az egy ambient szőnyeg vagy egy szétcsavart basszus.
Adred így emlékszik vissza egy interjúban: „A halála utána 1 évvel kezdtem el zenét írni. Megtaláltam a Fender Rhodes-át egy raktárban, de nem játszottam semmilyen hangszeren […] de később aztán rájöttem, hogy ez az igazán nekem való. Nagyon fontos lett a számomra. Minden számban jelen van. Még akkor is, ha csak egy kis hangvillanásról vagy egy fordított akkordról van szó. Az apám ott van minden számomban.”
Adred személyes hangvételű futurisztikus utópiája jól illik az új évtized kezdetéhez. Az eredetileg 30 számból – amit pár hónap leforgása alatt írt! – végül 16 tétel került fel a lemezre. Ezeken keresztül kaphatunk képet Adred világáról, ami a ’Headz hangzáshoz hűen emeli át a hallgatót a múltba, és vissza a jövőbe. Egy nem túl távoli, ködös és sötét jövőbe.
Danny Rhodes, DRS, Robert Manos, Cory James, Jamal, Commix, Dave Owen és Strategy is közreműködik a közel másfélórás időutazáson, ami olyan mintha a Blade Runner 2049 repülő autójából bámulnánk kifelé. Napszél fújta porviharon át száguldunk a sötétség felé. Fémes, nyers, vastag atmoszférájú zakatolás kíséri végig az utunkat.
Már a számcímek is sokat sejtetnek a tudományos fantasztikus légkörről. A nyitó Amenity mágneses amen viharából, az Interface 01 fedélzetén kötünk ki Commix-szal. Itt a 2001 Űrodüsszeia mesterséges inteligánciája, HAL 9000 magyaráz nekünk az emberekhez fűződő viszonyáról. Két kiborg MC is velünk van a platformon. Míg DRS a Bad Break-ben, addig Strategy a Rainmaker-ben monotonizál a jéghideg alapokon.
A Radon test, Autofacs és a Sci-fi hozzák vissza talán legjobban a kőkorszaki Metalheadz hangulatot. A Seba északi fényeit idéző Never the Same és a Robert Manos-al közös Flesh Wounds pedig a csúcspontok egyike. A korábban említett Eastern District kettőse nem előszőr dolgozik együtt. „Robert jó barátom, szerepelnie kellet a lemezen. Ő is a része ennek az egésznek. Mondtam neki, hogy válasszon egy számot amiben szívesen benne lenne. Tudtam, hogy jól fog választani. Bármihez is adja a hangját, attól jobb lesz.”
A 90 perces űrutazás rideg és sötét tereit csak egy-egy fénycsóva töri meg. A lassan építkező Take Me Back, Before your Eyes és a záródarab Left Behind elterülő fender hullámai adnak csupán reményt a kilátásra a gázfelhők közül.
Adred elmondása szerint kevésbé volt fontos számára a számok sorrendjéből kialakuló egységes album kép. (Ezért ezt TC1 rakta össze.) Úgy tűnik inkább az volt célja, hogy mindenki megtalálja a maga időkapszuláját a lemezen. A végeredmény valóban egy ösztönös, de mégis jól megtervezett munka lett. A vinyl megjelenésen sajnos csak 6 szám kapott helyett, ami elég kevés, de az LP osztályon a 6-8 számos koncepciót követik, feltehetően a dj-barát politika miatt. A KIM ismét jól példázza a ’Headz elkötelezettségét az átgondolt és előremutató zenék iránt, amik egyszerre beton kemény hangzással és lélekkel vannak megtöltve. (Itt kell megemlítenünk a tavaly év végén megjelent Survival & Script High Fives & Devil Eyes pörkölő albumát, ami szintén folytatása ennek a hagyománynak)
Ahogy Goldie magyarázza legutóbbi könyvében: „Ez nem arról szól, hogy korlátozzuk az emberek egyéniségének a szabadságát, hanem bátorítjuk őket arra, hogy kifejezzék önmagukat egy közös értékrenden belül. No man is an island (senki sem különálló sziget) talán ez foglalja össze a legjobban a lényeget, bár azt is mondhatjuk, hogy a Halálcsillagunk végre elkészült”
A 25 éves évfordulóját idén is egész évben ünneplő Goldie és csapata számtalan friss megjelenést tartogat a számunkra. Szállítsák azokat jungle-háborús veteránok vagy feltörekvő tehetséges fiatalok. Sosem lehet tudni, hogy épp J Majik, Source Direct, Photek vagy egy teljesen új név következik a naptárban. Mindenestre elkezdték újra keverve kiadni a klasszikusokat, elsőként Marcus Intalex & St. Files Universe/Lose Control-ja érkezik a katalógus új sorozatában.
Mako említi első albuma kapcsán: „A Metalheadz a galéria, Goldie a kurátor, én pedig a festő vagy a szobrász.” Ez a kis aranyköpés talán tökéletesen szemlélteti a lényeget. Egy biztos, hogy a kiadó közös nevezője mindig is a feltétlen szeretete volt ennek a zenének. Egy örökség életben tartása minden erővel, de ne mindenáron.
A Metalheadz a műfaj archetípusának lenyomata. Egy időtlen hangzás, ami képes bemutatni ennek a stílusnak az esszenciáját. A lényeget megragadva mutatja be bárkinek, hogy miről is szól ez a zene, kompromisszumok nélkül. Ezért is tudott releváns és aktuális maradni a mai napig, csakúgy mint a kezdetekkor.
