Pennygiles / Phil Tangent – IMLTD1213

0

Szépen lassan csordogálnak a megjelenések az IM:Ltd-től: ezúttal egy november végi megjelenés promóját vehettük a kezünk közé, amit Pennygiles és Phil Tangent jegyez.

imltdA főleg okosbézzel és kicsit kísérletezősebb zenékkel operáló kiadó ismét megmutatja, hogy mennyire sokoldalú: ezúttal két érzelgősebb, finomabb likvid rollert kapunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy megint egy igazán különleges kiadvány érkezik majd, viszont érdekes megfigyelni, hogy a francia label nem tágít a különböző stílusú kiadványok keverésétől  minek is tágítana, hiszen remek ízléssel választják meg a release-ek darabjait. Nincs ez másképp most sem.

Bár említettem, hogy sok újat nem érdemes várnunk Pennygiles és Phil Tangent zenéjétől sem, azért nem kell megijedni: két nagyon korrekt trekk található a lemezen. Talán nem fogunk rájuk sokáig emlékezni, bulikban beszélgetni róluk, de a két producer pontosan azt hozza, ami tőlük várható: sebészi pontossággal összerakott, igazán kellemes, érzelmektől sem mentes grúvokat.

A single húzó zenéje egyértelműen a Stories Untold: pörgős-folyós likvid roller, nagyon hangsúlyos padokkal, búgós basszussal. Az időnként felcsendülő cinek játéka egészen egyszerű ritmust követ, mégis nagyon feldobja a zenét. A szomorkás férfi vokalista a háttérben amellett, hogy igazán fogyaszthatóvá teszi a zenét, a “búfelejtő” érzést is garantálja: igen, ez az a fajta zene, amit egy nehéz nap után szívesen hallgat meg az ember, nem feltétlenül magas hangerő mellett.

A We Don’t Talk Anymore nagyon jól illeszkedik a kiadvány flipjére, hiszen pontosan ugyanaz a hangulat árad belőle, mint Pennygiles zenéjéből, ennek ellenére valami mégis hiányzik belőle. Nehezen tudnám megmondani, hogy pontosan mit is hiányolok, hiszen minden adott: elnyújtott padok, élő hangszerek mintái (ami igazán jól szokott elsülni egy likvid zenében), néha felsejlő, filterezett vokál és a Phil Tangentre jellemző, kicsit vastag, mégis lágy basszus. Nagyon érett zene, de valahogy mégis kicsit középszerű  talán csak az a problémám, hogy az utóbbi időben sok hasonló zene jelent meg Phil Tangent neve alatt.

Pontosan nem tudom, kinek is ajánlanám legjobb szívvel ezt a kiadványt. Pennygiles zenéje főleg a likvid rajongóknak lehet érdekes, de valószínűleg olyan is lesz, akinek Phil Tangent számomra kevésbé érdekes zenéje is tetszeni fog. Mindkettőbe érdemes lesz belefülelni a novemberi megjelenés után.

Share.

About Author

Leave A Reply