M-Soul&S27: “A mélyebb d’n’b az érettebbeknek való”

0

A DJ-zést alapjában véve egyéni, sőt, gyakran magányos tevékenységnek tartjuk. Többek közt ezért is különösen értékes számomra az M-Soul&S27 nevű duóval folytatott csevegésem. A Dub Flyers meghívására léptek föl nálunk télen, a buli előtt beszélgettünk

Nos, srácok, alaposan megdolgoztattatok, amikor erre az interjúra készültem: Nickről lényegében semmit nem is találtam. Hogyhogy ennyire kevés infót adtok magatokról?

M: Szerintem egyszerűen eszünkbe sem jut.

S: Igen, erről van szó.

M: Imádunk zenézni, de…

S: … nem vagyunk azok a kimondott közösségioldal-függő srácok, akik egyhuzamban magukról posztolnak. A zenéinkben elmondunk magunkról mindent, igazából ennyi. Nem arról van szó, hogy ne volna egyéb mondanivalónk, de nem jut eszünkbe ilyen formában közölni.

Amire igazából fókuszáltok, az a zene.

M+S: Igeen!

A Twitteretek sem közös.

M: Igen, az az enyém.

S: Ez még abból az időből való, amikor elkezdtük, kábé 6-7 éve. Amikor egy csapat lettünk, valahogy abbamaradt. Létezik továbbra is, hiszen semmit nem töröltünk, de már nem használjuk.

Ugyanabból a flamand kisvárosból, Sint-Niklaas-ból származtok. Mikor és hogyan kezdődött a közös melótok?

M: 4 vagy 5 éve.

S: De már jóval régebb óta ismerjük egymást, barátok voltunk korábban is, és a közös barátainkon keresztül ismertük meg egymást.

Miért döntöttetek úgy, hogy egyesítitek az erőiteket?

S: Mindketten tudtunk bizonyos dolgokat a zenézéssel kapcsolatban, és azt reméltük, hogy az együttműködésünk fejlődést fog jelenteni. Egy zenét írtunk közösen, és onnantól tudtuk, hogy ez működőképes.

Melyik volt ez?

S: A Unity.

M: Elég régi már. Ma nem mondanánk rá, hogy annyira jó, de abban az időben elégedettek voltunk vele.

Miben ad még pluszt a közös munka? Mi miatt vagytok többek együtt, mint külön-külön?

M: Egyedül zenét írni néha elég uncsi. Viszont ha társsal vágsz bele, hosszabb ideig tudsz koncentrálni, nevettek, viccelődtök. Sokkal nagyobb móka, mint egymagadban bíbelődni vele. Egyszerre olyan 3-4 órát tudok a gép előtt ülni, aztán megreccsenek, és valami tök más dolgot kell csinálnom.

S: Ráadásul ugyanúgy is látjuk a drum and bass-t. Meglehetősen nehéz olyan embert találni, aki ugyanazt a fajta zenét szereti, mint mi.

Mire gondolsz pontosan?

S: A deep minimal drum and bass-re, amit mindketten imádunk, és bizony nem sok olyan ember van, aki osztozna ebben a szenvedélyben. Teljesen természetesen jött ez amúgy: egy percig nem gondolkodtunk rajta, magától alakult így.

msouls27_2Bizonyára vannak hátulütői is az együttműködéseteknek. Mik ezek?

S: Előfordul, hogy az egyikünk pontosan tudja, milyennek kellene lennie a zenének, míg a másiknak az úgy nem tetszik, így hát kénytelenek vagyunk kompromisszumot kötni. Ez bizony nem mindig könnyű, de azért valahogy sikerül dűlőre jutnunk. Aztán vagy megtartjuk az eredetit, vagy egy kicsit belenyúlunk, hogy mindenki boldog legyen. De meg így is többet nyerünk a réven, mint vesztünk a vámon!

Gondolkodtok-e külön projektek futtatásában is? Mellékszálakra gondolok, talán más műfajban?

S: Szó volt már róla, de annyira kevés az időnk, hogy ez lényegében kivitelezhetetlen. Sokszor már így is gondot okoz arra időt szakítani, hogy azt a mennyiségű zenét megírjuk, amit meg tudunk mutatni a nagyvilágnak. Képtelenek vagyunk annyi zenét írni, mint amennyire igény lenne.

M: Teljes munkaidőben dolgozunk! Ha ez nem így volna, akkor lenne miről beszélni, de ez így őrület. Egyszerre csak egy dologgal tudunk foglalkozni.

Mi a szakmátok?

M: Folyamatellenőrzéssel foglalkozom. Olyan gépekkel dolgozom, amelyek hőre lágyuló műanyagokat formáznak.

S: Hajótervező vagyok Antwerpenben, a teherhajók szakterületem.

Hűűű, erősen különbözik attól, amivel művészként foglalkoztok.

S: Igen, de tudod, hogy megy ez: valamiből meg is kell élni.

Szerintetek mikortól fogtok tudni megélni a zenélésből?

S: Elég nehéz ügy, mert a szcéna pici. Ha ebből akarsz megélni, akkor tényleg a legeslegeslegjobbnak kell lenned. Ráadásul míg a techno élvonalában rengeteg pénz forog, a drum and bass-ben még a legnagyobb nevek is jelentősen kevesebbet kapnak. A fő célunk csak annyi, hogy…

M: …jó zenéket írjunk.

S: … és talán, egyszer majd pénzt is keressünk vele. Akkor kevesebbet kellene dolgoznunk, vagyis a zenében lenne lehetőségünk fejlődni.

Már egy részmunka is erősen inspiráló volna tehát.

S: Így van. Nem a pénzért zenélnénk, hanem mert imádjuk. Teljes mértékig ennek élünk!

A munka–szenvedély közti átkapcsolás se lehet egyszerű.

M: A munkából nem nehéz kiszakadni, visszafelé viszont szörnyű!

S: Főleg mert nekem néha hétvégén is dolgoznom kell, Kenny viszont mindig csak hétköznap melózik, így néha átfedésben érünk rá: pont ellentétesen vagyunk szabadok. Ezért is van ennyire kevés időnk.

M: És ezert nem ontjuk magunkból a megjelenéseket.

S: Ez is egyfajta hátránya annak, hogy ketten alkotunk. Külön nem is adunk már ki semmit, így hát csakis olyankor tudunk írni, ha mindketten ráérünk. Elképzelhető, hogy egyedül fogunk neki, de befejezni mindig együtt szoktuk. Előfordul, hogy az alapokat egyikünk készíti el, de ez az egyetlen önálló feladat. Mire stúdiózni megyünk, már kell legyen nyersanyagunk.

msouls27_3Tulajdonképpen mi sodort titeket az elektronikus zene, majd a d’n’b felé?

M: Az első zene, amit meghallgattam, punkrock volt. Utána lettem fesztiváljáró, először Roni Size-t hallottam, kábé 16 éves koromban, a Pukkelpop fesztiválon. A gyors dobok meg az a hihetetlen feszültség, ami ebben a zenében benne van, egyből megvettek, így lettem d’n’b-függő. Később kattantam csak rá a mélyebb alműfajra.

S: Nekem a Star Warz, Belgium legnagyobb partyja adta meg a kezdő lökést, azt hiszem. Én is 16 körül voltam, Commixot (a vele készült tavalyi interjúmat itt találod) csíptem el, és őszintén szólva senkit nem ismertem a föllépők közül. De engem is marha gyorsan beszippantott az egész. Régebben én is hallgattam punkrockot és grunge-ot, néha még most is előfordul, de a d’n’b-hez kötődöm leginkább.

Hogyan mutatnátok be a belga drum and bass szcénát olyasvalakinek, aki még sosem hallott róla?

M: Rengeteg feltörekvő tehetség van, meg persze a közismert sztárok, mint Phase, Bredren, M-Zine és Skepticz, Corrupted, SVB, Digid, Solace, … tényleg rengeteg a jó arc.

S: Mondjuk most csak a mélyebb műfajban utazó srácokat említettük, bocsánat, igazából a többiek nem jönnek zsigerből.

M: Se neurót, se jumpupot nem bírok hallgatni, pedig mindkét színtér jelentős tömegeket mozgat Belgiumban… szörnyű. Akkor már inkább a hiphop! A mélyebb drum and bass-hez minőségi monitor vagy füles kell, hogy maradéktalanul élvezetes lehessen, míg a jumpuphoz semmi, hiszen nincsenek benne mélyek, csak a midbass megy. (nevet)

S: A mélyebb oldal lehet, hogy idősebbeknek való… nem öregeknek, de…

M: Érettebbeknek.

Valószínűleg ez a kulcs. A “korosabbak” általában nyitottabbak az összetettebb zenékre.

S: Lehet, hogy ez tiszteletlenség a szcéna többi tagjával szemben, de igen, egyetértek.

M: A mostani jumpup gyerekes. Nem is értem, hogy egy 26-27 körüli ember hogy képes meghallgatni. Produceri szempontból se egy nagy dobás. De hangsúlyozom: a mai jumpupról beszélek! Hazard vagy Original Sin azért egy teljesen más liga, ezt ne feledjük.

A projektetekhez visszatérve: minden nap találkoztok?

M: Nem, csak hogyha ugyanúgy délutáni műszakban vagyunk. Olyankor hajnali 3-4-ig megy a stúdiózás. Majd délben szépen fölkelünk, kettőtől tízig dolgozunk, és utána 11-től ismét toljuk a bizniszt.

Bagolycsapat, vitathatatlanul.

M: Csakis éjjel tudunk alkotni. A reggel 8-as kezdés számunkra elképzelhetetlen. Jóleső akkor foglalkozni a zenével, amikor csönd van, senki nem kérdezősködik.

S: Fölkelés után eleve kell egy kis idő a bootolásra. Stúdiózás előtt Premiere League-et nézünk.

M: Ami talán furán hangzik, hiszen a producerek javarészt napközben dolgoznak.

S: Néha korai műszakba vagyunk osztva, ami 4.30-as kelést, és 5.30-as munkakezdést jelent.

M: Én ettől szoktam meghalni! És ilyenkor persze a stúdiózás is kilőve.

msouls27_4Ha már a stúdiónál tartunk, mostanában min dolgoztok?

S: Jövő hétfőn tervezzük befejezni az EP-nket, már ha nem fáradunk el nagyon a ma estétől. Utána már mehet is a Flexoutnak. Egy másik zene is hónapok óta készen van, rövidesen masterelve lesznek, aztán jön a kiadás. Van még egy remix is az előző EP-nk egyik dalához, a ‘We Count these Moments’ címűhöz, Wreckless munkája. Már az is elkészült, igazából mostantól rajtunk múlik.

Amennyire látom, szabadúszók vagytok, nem szerződtetek le sehová. Ez tudatos választás eredménye?

M: Igen, egyértelműen. Nem is menne máshogy. A határidőkkel eléggé hadilábon állunk.

S: Az van, hogy ínyünkre való zenét hozunk össze, és azokat küldjük tovább a kiadóknak. Aztán vagy elfogadják (akár részben), vagy elutasítják. Ha az utóbbi, akkor megy egy másik kiadónak, aki érdekes számunkra. Igazából kinálgatjuk a termékeinket.

Van-e szó albumról? Hogyan tudnátok összehozni?

M: (nevet) Nincs rá idő!

S: Mindig az idővel viaskodunk.

M: Ráadásul a hozzáállásunk is meglehetősen szigorú: igencsak kritikusak vagyunk magunkkal. Kizárólag akkor jelenhet meg bármi tőlünk, ha az tényleg nagyon-nagyon jó! Az újabb zenéknek pedig túl kell szárnyalniuk a korábbiak minőségét.

S: Mondjuk ezt lehet, hogy nem így kellene kezelnünk.

M: Meglehet.

S: Van egy csomó befejezett projektünk Abletonban.

M: A barátaim szerint, akik hallották ezeket, mar régesrég a kiadóknál kellene házalnunk velük, mi viszont nem voltunk elégedettek. Skeptical színvonala az, amit elvárok magamtól! (nevet)

S: Az albumkérdés csak akkor kerülhet terítékre szerintem, ha már nem kell dolgoznunk. És ez biztos, hogy nem holnap lesz.

Nagyon szimpatikus, hogy sok ingyenzenét adtok. Ez is valamiféle koncepció?

M: Igen, ezek a nem-drum and bass zenéink, hiszen szeretünk mást is. Nem tervezünk dubstep megjelenést, szóval miért is ne adhatnánk ajándékba azoknak, akiket érdekel?

Mi lenne számotokra az álomkollab?

M+S: Skeptical! Mindenek fölött!

S: Ha tovább is lehet fűzni, akkor például dBridge és a Dub Phizix is. De számunkra Skeppy az isten. Egyetlen pici hangot se változtatnánk a munkásságaban.

msouls27_5Egyébként ismeritek a magyar oldschool drum and bass-t?

M: Igen, persze. Spinline és Tactile! Egyszer játszottak is a városunkban, pont M-Zine szervezte őket.

S: Úgy hét éve lehetett ez a buli, az volt a neve, hogy “D’n’b Criminals”. Én csak egy órára kukkantottam be, aztán hazamentem, mert akkoriban még nem jött be a mélység.

M: Jaaaajjj, fiam!!!… Én mindig is imádtam a zeneiket. Most a Spinline inkább már csak Gamma, ugye? …Atyaég! A Munday Luv és a Darpa.

S: Meg az Artificial!

M: Hát ezek tényleg nagyon zsír zenék.

S: Az egyedi hangzásukat könnyű fölismerni.

Mi az, ami nem köztudott rólatok?

M: Talán az, hogy nem mi vagyunk a legtársaságibb srácok….

S: Néha ez elég furán jöhet le, de komolyan mondom, hogy semmi személyes nincs ebben. Mi egyszerűen ilyen emberek vagyunk.

M: És valószínűleg ezért is szeretünk éjjel dolgozni. A bagoly típusú emberek nyugisabbak.

S: Néha baromi nehéz ilyen befelé fordulónak lenni, mert bár nem vagyok depressziós, de különösebben társasági sem, miközben egy csomó művész például az ittlétet is máshogyan élné meg. Elég aggasztó, hogy másoknak hogyan jön le a viselkedésem. Előfordulhat, hogy taplónak gondolnak, pedig nem vagyunk azok.

M: Ha én d’n’b partyra megyek, azt a zene miatt teszem, nem pedig azért, hogy társaságban legyek. Vannak barátaink persze, és ez így teljesen jó is, de abszolút nem érzem a vágyat, hogy nekiálljak kapcsolatokat építeni. A mi kettősünk pont jó, időről időre bátorítjuk egymást, hogy legyünk barátságosabbak.

El tudnád-e képzelni, hogy egyedül zenéljetek?

M: Neeeem igazán, nem lenne olyan izgi, mint együtt.

S: Egyetértek.

msouls27_6Végül, de nem utolsó sorban: hogyan készültetek a ma estére?

M: Sosincs előre kitalálva, mi lesz. Csupán azt beszéljük meg, hogy ki kezd, aztán a többi megy a maga útján. Négy számunk van fejenként, és általában csak azt tudjuk, mi lesz az első körben.

S: A kezdő tudja a négy számát, és megmondja az utolsót a másiknak, hogy az építkezhessen rá. Aztán már csak sodródunk. Az egyetlen buli, amire készültünk, az a Star Warz volt, hiszen az mérföldkőnek számított, és nem akartuk elpuskázni.

Hogy látjátok magatokat 10 év múlva?

M: Csak én leszek, meg a zeném.

S: Nem szeretnék se óriási házat, se nagy autót. Nem! Csak annyi pénz kell, amennyiből kijövök. Tökre örülnék, ha csak a zenére koncentrálhatnék a későbbiekben.

Nos, akkor drukkolok! Köszi, srácok.

M+S: Mi köszönjük.

Időközben a srácok egy megjelenéssel is előrukkoltak: a Vandal Records “Raw Cuts vol. 2.” válogatásán, szeptember 1-jén jött ki a Clearance. Rövidesen a Lifestyle Recordingsnál is hallhatóak lesznek, de erről egyelőre nem tudni közelebbit — figyeljetétek! :)

Ha érdekel, fölléptek-e a fiúk valaha is külön, volt-e közöttük komolyabb para, mit gondolnak a munkájukról, hogyan állnak az ingyenesen letölthető zenékhez, és jó pár további érdekesség, akkor kattints ide a vágatlan verzióért!

The UnCut English version can be read here

Fotók: Sam Windey, Péter Pictures

Share.

About Author

Leave A Reply