Hazai pálya: Bounce

0

A tiszavirág életű és fantáziátlan szervezőcsapatok közül gyorsan kiemelkedett a mindig előre néző fiatalokat egy helyre terelő Bounce. A egyéves, fizikai formátumokat is éltető kiadó kapcsán kérdeztük a brigád egyik oszlopos tagját, Mr. Hi-t a Bounce céljairól, jövőbeli terveiről és nem utolsó sorban a már bő kétéves múltra visszatekintő partisorozatról.

bounce

Mint kiadó, most ünneplitek első évfordulótokat, de mint bulisorozat, már több mint két éve működtök. Meséljetek kicsit a kezdetekről, az első nyolcvan-egynéhány szerdát megélt Fogasházas rezidenciáról és a sorozat jelenéről!


A kezdeti szerdák alapvetően egy extra platformként működtek, ahol lötyöghettünk egyet hét közben, meghallgathattuk a legfrissebb dolgokat vagy a haverok új beat-jeit. A Fogas akkor még művészeti befogadó térként és műhely komplexumként funkcionált inkább és a korlátozott körülmények ellenére volt egy sajátságos hangulata. A sorozatot Sági Viktorral (Vanis) indítottuk de gyakorlatilag a kezdetektől velünk van Molnár Andris (Eyto), illetve érezhető hatást gyakorolt a vonulatra Csík Hargi (grafika, fotó) és Fazekas Misi (8ounce Rec.) is. Mindenki egy kicsit más területen mozog otthonosan és bár ez nem mindig könnyíti meg a munkát, mindenképpen színesebb a végeredmény.

Pár hete a Rush Loftban indítottuk újra a szériát ami már neten is követhető a Ustream jóvoltából de aki élőben próbálná sem csalódik nagyot Czeka Funktion 1 hangfalaiban.

A lassú és középtempós stílusok tág köréből merítve, számos, aktuálisnak mondható, de széles körben alig ismert előadót (Lorn, Samiyam, Anenon, Take, Madteo, Walter Mecca) is vendégül láttatok az évek során. Mennyire szól a Bounce kultúrmisszióról, véleményformálásról és mennyire egy bázisközönség szórakoztatásáról?

Elsősorban magunk miatt kezdtünk külföldi előadókat hívni, viszont a közönség meglehetősen nyitottnak bizonyult és emiatt mertünk egyre kevésbé ismert, de általunk nívósnak ítélt producereket promótálni. Ezt a szokásunkat a jövőben is meg akarjuk tartani, viszont idén biztosan próbálkozunk ismertebb nevekkel is.

Első kiadványotok limitált példányszámban bakeliten, legutóbbi pedig kazettán jelent meg. A mai, digitális platformú zenepiacon miért tartjátok fontosnak a fizikai formátumokat, az ezzel járó, egyedi, vagy kézi készítésű munkákat?

Mi nem piaci alapon kezdtünk el ezzel foglalkozni, inkább egy hagyomány továbbviteléről van szó. Amikor elindítottuk a kiadót egyértelmű volt, hogy fontosnak tartjuk a fizikális megjelenéseket, lévén mindannyian kötődünk bizonyos formátumokhoz és ez a mentalitás egyben jelzi azt is, hogy komolyan vesszük, amit csinálunk.

Ennek a DIY-szemléletnek köszönhető az is, hogy a hazai elektronikus színtéren még mindig alig használt médiumként ti klipeket is készítetek az egyes kiadványokhoz?

A vizualitásnak a kezdetektől fontos szerep jutott a heti bulikon és az Xtra-kon is. Ezt igyekeztünk kiteljesíteni a kiadványokhoz kötődő videókkal, amik újabb kooperációs lehetőségeket nyújtanak a művészeknek.

Van-e az eddigi 8ounce kiadványoknak közös nevezője? Milyen szempontok szerint válogatjátok ki a zenéket?

Közös nevezőnek leginkább az tekinthető, hogy a közvetlen környezetünkben mozgó és nem annyira képviselt zenészek munkáival kezdtünk el először foglalkozni. Ezt a kört idővel mindenképpen tágítani szeretnénk. Tervbe van véve külföldi producerek munkáinak publikálása és törekszünk arra is, hogy minél több együttműködés történjen a kiadó köré csoportosuló művészek között.

Mik a terveitek a jövőre?


Több külföldi fellépőt szeretnénk erre az évre és ugyanez mondható el a kiadványokról is, de ennél többet most nem árulhatunk el.

Share.

About Author

Leave A Reply