Van, aki forrón, van, aki hidegen, van, aki durván és van, aki melegen és lágyan szereti. Van, aki mindenhogy és nekik jó, mert ők mindig jól járnak. A Lemongrass-szel azok járnak jól, akik melegen, lágyan és relaxálva szeretik a drum & basst. (Na meg azok, akik mindenhogy - csak a matematikai pontosság kedvéért.) Nagyon szép és emberi zenét csinál ez a Citromfű fedőnevű Roland Voss, aki ahhoz képest, hogy eddig semmit se lehetett hallani róla, meglepően egyéni és egységes lemezt hozott össze. Dalai nem is dalok, hangulatfestő kompozíciók inkább. Legtöbbször szomorkásak, magányosak, lélekbúvárkodáshoz valók. A Lemongrass-szel egyszerre vagyunk kint és bent, erdőn-mezőn, égen-földön, és a szobánk sarkában. Tulajdonképpen hibátlan lemez. Egyetlen hibája talán, hogy hangulatával már most arra emlékeztet, amire majd negyven évesen még többet fogunk gondolni. Persze, csak ha megérjük.

Pritz Péter 99.05.