Dutty Audio pres. Blend LP

0

Azt, hogy idén – nem egészen négy hónap alatt – hány album jelent meg, illetve hány album érkezéséről adtunk hírt, nehéz lenne összeszámolni. Azt azonban el kell ismernünk, hogy a drum and bass háza táján talán újra megindult valami. A brazil BTK igazgatása alatt álló Dutty Audio ehhez az albumáradathoz járul hozzá legújabb kiadványával, amely egyesíti a label korábbi koncepcióit. Ebből kifolyólag az album a régi motorosokat felvonultató, és az új nemzedéknek is helyet biztosító hosszanjátszó lett.

Blend-LP-629A vegyes előadógárda természetesen vegyes zenei felhozatalt is jelent: bassline roller, okosbéz, poszt-öregsuli, stadionszagú reszelés és kompromisszummentes döngölés, a lényeg, hogy mindenki megtalálja azt a pár trekket, amely leginkább megfelel elvárásainak.

A brazil C.A.B.L.E. nevére talán már csak kevesen emlékeznek. Feltűnt ő még anno többek közt a Renegade Hardware-en, a CIA-n (és annak kistestvérén, az Advanced-en), sőt, megfordult Marky Innergroundjánál is, de átütő erejű slágert nem tett le az asztalra. Az Individual sem az a trekk, amely meghozza a világhírnevet, az egyébként kellemes oldschool hatás és a trappolós stílus elsősorban a futottak még kategóriára elég.

A középszerűségből Cern Fourth State-je segít kikecmeregni, amely aljasan pumpálva játszik az idegeinken és lendít tovább az újonc Chromatic felé. Az angol trió már korábban is feltűnt a kiadónál egy techy megjelenéssel (Transient/Reanimator), és ezúttal is hozzák a szigorúságot, ugyanis a Plummetben egy szemernyi jóindulat sincs, csak egy fenyegető strófa, amelytől végigfut a hideg a hátunkon.

Bár a korábbi Ink & BTK projektek nem nyerték el minden rajongó tetszését, úgy gondolom, az újabb kollab kapcsán nem lehet okunk panaszra: a Triumph egy ügyesen kivitelezett, nyugis roller, fülbemászó dallamvilággal, így minden deep/atmoszférikus/likvid szettbe első osztályú választás lehet.

A szintén brazil Level 2 zenei pályafutása igencsak felívelőben van mostanság, ami nem is csoda, hiszen olyan kiadók foglalkoztatják, mint a V Recordings (és persze az alcímkék, azaz a Chronic és a Liquid V), a Horizons és az Innerground. Sajnos a Dutty Audión való debütálás számomra eléggé semmilyenre sikeredett, a kopogós bassline rollerben az égvilágon semmi izgalmas nem történik azon kívül, hogy egy mindösszesen két hangból álló stab-téma jelenik meg időről időre.

A hajdani )EIB(, azaz a Bad Company újraegyesüléséről röppentek fel hírek korábban, de amíg ez nem történik meg, addig itt van nekünk Maldini és az Icarus, amely egy az egyben a Matrix & Futurebound-féle Universal Truth hangzását juttatja eszembe, ettől függetlenül kellemesen reszelős darab, néhol stadionbézes életérzéssel. A holland okosbéz-felelős Nymfóról köztudott, hogy nem bonyolítja túl a trekkjeit. A harapós Worms egy újabb kiváló példa arra, hogy a kevesebb néha több.

Eddig zömmel egészen „barátságos” zenékben volt részünk, de érkezik a válogatásalbum igazi nehéztüzérsége, amelyet az olasz neurómágus, Maztek indít Sinestesia című szétcsavart és pengére kihúzott szörnyetegével. A sorban Mindscape és MC Coppa közös kannibálgyermeke is helyet kapott: a Do It Like This idegesen rángatózva, kövér bassline-folyamon lovagolva nevet az arcunkba.

Az Optiv & BTK-féle Let It Loose hozza a párostól már megszokott minőséget, míg a brutális agymenéseiről híres Teddy Killerz egy hajszálnyit visszavett a tempóból, legalábbis a Mockon egyértelműen ez érződik, és a pusztítás helyett ezúttal inkább a groove-olásra mentek rá.

Összefoglalva tehát a Blend LP-t: jó válogatáshoz méltóan ömlesztve kapjuk az arcunkba a különféle hangzásokat képviselő zenéket, amelyek közül a legtöbb sajnos igencsak középszerűre sikeredett. Azonban aggodalomra természetesen nincs ok, mert az a néhány kiemelkedő zene döcögve bár, de képes elvinni a hátán az albumot, így mindenki megtalálja számára azokat a trekkeket, amelyeket előszeretettel fog pörgetni a közeljövőben, ugyanis az LP hétfőtől már kapható a digitális lemezboltokban.

Share.

About Author

Leave A Reply