Commix: “A drum and bass nekem amolyan se veled, se nélküled”

0

A 2016 júliusában megrendezett első Bass Camp Orfű teljesen új színt jelent a hazai elektronikus zene palettáján. Valószínűleg a barátságos, nyugis légkör, no meg a rengetegféle műfaj és DJ eredményezte ezt az igazán különleges, azonnali függőséget — kösz, srácok! :) Commix, azaz George Levings még az igazán maratoni szettje után sem volt rest nyilatkozni.

Nem először jársz nálunk, ugye?

Nem hinném, bár sajnos a legutóbbi bulim nem tudom, mikor volt. (2008-ban Egerben biztosan volt — Évi) 

Hogy tetszett a ma este?

Nagyon, tökre élveztem. Többet játszottam, mint általában szoktam. Mindenféle zenét előhúztam a kalapból, és úgy láttam, tetszett a közönségnek.

Ráadásul rengeteg oldskoolt, amit imádtam!

Ja, meglehetősen sokat, bár a szett hosszúsága miatt amúgy is mindenképpen játszottam volna őket.

A szettjeidben alapból is szerepel oldskool?

Persze! Szeretem keverni azokat a zenéket, amelyeken fölnőttem az újabbakkal. Igyekszem ellavírozni a kettő között. Rengeteg drum and bass-zene kiállta az idő próbáját, úgyhogy játszhatom őket bátran, mindig jól szólnak. Igyekszem életben tartani ezeket, de fontos az újakat is futtatni.

Hogy tudod követni a naponta tucatszámra érkező új zenéket?

Nos, nem sok olyat hallok, ami tetszene. Amik mostanában bejönnek, azok raklap egyszerűségű zenék. Sajnos nem találok igazi himnuszokat, fajsúlyosabb anyagokat, tök minimalista az egész.

Szerinted miért ez a mostani irány?

Nem is tudom, talán mert egyre sablonosabbak a zenék. Ezért is hagytam el egy időre a dnb-t, bosszantott, hogy ilyen zenét kell írnom. Hiszen eleve nincsen szabály arra, hogy milyen legyen a dalod, most csak egy bizonyos szinten megragadt az egész. Az a zene, amin fölnőttem, nem ezeken a szabályokon alapul. Sokkal zsigeribb és szabadabb volt, nem igazodott ennyire egy sémához. Még mindig szeretem az ilyen zenéket játszani, hiányoznak is rendesen. Ha mégis új zene után nézek, azt tapasztalom, hogy a gigantikus kísérletezés elég rossz irányba halad.

Miért nem írsz te magad olyanokat, amelyeket szívesen hallgatnál?

Megtettem! Két EP-m jelenik meg ebben az évben: az egyik most jött ki, a másik szeptemberben fog (október 21. lett belőle), és aztán remélhetőleg még egy követi őket, ez év végén vagy a jövő év elején. Aztán belecsapok az albumírásba — határozottan máshogyan gondolom én ezt, mint ahogyan az manapság megy. Producerként nem csípem ezt a nagyon technikás zenei irányt, én az ambient felé fogok nyitni.

Mikorra várható az albumod?

2017 első felében, legalábbis addigra már be lesz fejezve.

Pontosan mi volt az oka annak, hogy egy időre elfordultál a dnb-től? Ekkor kezdtél bele egy technoprojektbe is.

Igen, pontosan. Meguntam az akkori dnb-t, de még most is rengeteg projektem van abból az időből. Kellett az a szünet, mint egy falat kenyér, túl sokáig pörögtem ebben egyhuzamban. Elkészítettük az albumot, ami teljesen leszívott, de rögtön vissza is mentünk a stúdióba — na, ezt nem kellett volna. Teljes ürességet éreztünk, nem volt ihletünk. Ebben az időszakban egy ideig a nagy semmit csináltuk, ami amúgy nekem irtó jót tett.

És ekkor lettél séf újból, valamint zenét is tanítottál. 

Igen, valóban, de most is csinálom ám őket! Guynak és nekem is jólesett ez a kihagyás. Ha tíz éven át művelsz valamit, könnyen elfogy a szuflád — esetünkben ez meg is történt.

Ez a kiégés.

Sajnos igen. Úgy ér utol, mint egy brutális pofon: miről is szól ez az egész, minek csináljuk? Minden jónak vége szakad egyszer — jó értelemben. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem vállalok több bulit, ami kimondottan jó döntésnek bizonyult akkoriban. Két évig mással foglalkoztam, és ez elég volt ahhoz, hogy megint képes voltam ötletelni.

A múzsa újbóli csókjára volt szükséged. 

Igen, és úgy is érzem, hogy a mostani állapotokhoz képest is új ötleteim vannak. Amikor még duóként álltunk le, akkor csak részben azért történt ez, mert lemerültünk. A másik ok az volt, hogy egyáltalán nem tetszett, amit zeneügyileg tapasztaltunk magunk körül. Most viszont úgy érzem, hogy lehetőségem van másfelé, a valódi zenék felé nyitni, és nagyon igyekszem ezt megragadni.

Mindezek mellett hogy marad időd a főzésre és a tanításra?

A kajaprojektet pop-upként üzemeltetem, tehát csak hétvégente és/vagy fesztiválokra megyünk ki a menő szendvicseinkkel. Egyelőre még nem pörög annyira, de többek között ez az egyik elfoglaltságom. A tanítást pedig simán tudom űzni, mivel csak hétvégente vannak bulijaim, így a hét fönnmaradó részében jut energiám másra is.

Képzett jazz-zongorista vagy, aki fuvolán és szaxofonon is tud játszani. Mi és mikor irányított a drum and bass felé? 

18 vagy 19 éves koromban történt, tehát vagy 1998-ban vagy 1999-ben. Tulajdonképpen akkor, amikor Guy-t megismertem. Akkoriban én “csak” az említett hangszereken tudtam játszani, de Guy-t tökre érdekelték a lemezek. Vett egy samplert, ami ha most visszagondolok rá, egészen elképesztő, hiszen semmiféle zenei előképzettsége nem volt, mégis mindenáron zenét akart írni. Amikor megvette ezt a kütyüt, lövése nem volt, hogy kell használni, mégis beletanultunk, mert eltökéltek voltunk. Az ő motivációja számomra egy külön esettanulmány volt, tényleg innen indultunk: én zongoráztam, ő fölvette és gépészkedett vele.

Azt olvastam, hogy nem mindig voltál elégedett a remixeiddel, mivel néha úgy érezted, hogy az egész csak a pénzkeresetről szól. 

Igen, volt az az Adam F-féle, a When the Sun goes down. Ha visszagondolok arra, hogy milyen lemezeket adtunk ki, volt köztük néhány, ami kifejezetten közönségbarátnak és hájpvadásznak készült, mint például a Talk to Frank,  és az Electric… Visszanézve úgy tűnnek, hogy…

 Lakosságiak?

Olyasféle. Nem azt csináltuk, amit kellett volna, hanem amit úgy gondoltuk, hogy kellene.

Csak azért, hogy megfeleljetek az elvárásoknak?

Igen, pontosan. Ez az, amit soha nem szabad elkövetned — ez az aranyszabály! Néha pénzért remixelsz. Nos, igazából csak azért remixelsz. (nevet) Tudod, van az az Aphex Twin-album, a 26 remixes for cash…Nincs ez kimondva, de producerként ez tök természetes. Az azonnali kápé reményében melózol ezeken, és persze igyekszel a lehető legjobbat kihozni a számból.

Könnyen remixelsz?

Az a daltól függ, de nem, nem igazán.

Mégis melyiket mondanád a kedvenc alkotásodnak? 

Ebben a ligában sosem voltam igazán jó, mivel érzelmileg érintett vagyok az ügyben, tisztelem mások munkáját. De ha választanom kellene, akkor biztosan az Autumn-t  mondanám Die-tól és az Is this real?-t a Rufige Krutól.

 És fordítva? 

A Belleview dBridge-től,egyértelműen.  Igazság szerint annyi jó van… (mosolyog) A Burial-féle Be True.  A Japanese Electronics az Instra:Mentaltól, például. Ezek mind kurvajók, és nagyon büszke vagyok, hogy közöm van hozzájuk!

A remixektől eltekintve mire vagy még büszke?

Az albumunkra, a Call to Mind-ra. Arra is büszke voltam, hogy séf vagyok, amíg főztem.

Miért hagytad abba?

Mert hülyeség, fölemészti az életedet. Heti száz órát melózol, semmire nem marad időd. Eljutottam oda, hogy rengeteget tanultam, de muszáj volt lepattannom. Ide soha nem térek már vissza, de örülök, hogy részem volt benne. Jó vagyok még a műlegyes horgászatban és majdnem megszereztem a pilótaengedélyt is. A rádiós vizsgán hasaltam el többször. (nevet) Végül, de nem utolsó sorban, kitűnő érettségit szereztem zongorázásból.

Még mindig játszol néha? 

Hajjajj, minden nap, ugyanis azon írok zenét. A stúdiómban van egy Rhodes, azt nyüstölöm, amikor csak tudom. Szeretnék még leckéket venni igazából, hiszen ezer éve tanultam már. Igazából hangszereken játszani imádok igazán.

 Mi a helyzet a szaxofonnal és a fuvolával? 

Az előbbitől már rosszul vagyok. Túl sokáig használtam, így ma már a hangját se tudom elviselni, még felvételeken sem. (nevet) A fuvolát viszont továbbra is szeretem, amikor csak tudok, gyakorolok rajta.

Nézzük néhány személyesebb dolgot! Mitől félsz a leginkább?

A cápáktól, nagyon föltolnak. Nem sok dologtól parázom, de egy vízben lenni cápákkal azért halálra rémiszt. Tényleg semmi más. Amikor gyerek voltam, sokat búvárkodtam, valószínűleg itt gyökerezik ez az ügy.

Ebben az időben volt népszerű “A cápa” című film. 

Hát igen, az se sokat segített a témán. (nevet) Úsztam delfinekkel például, ők is elég félelmetesek, hiszen elég nagydarabok. Nincs nagyon ráhatásod a történésekre, hiszen alapesetben nem kellene körülöttük lenned.

Mit képzelsz el tökéletes boldogságként?

Egy olyan helyet, mint ez, ahol teljesen önfenntartó tudnék lenni, és körbevenne a családom. Bárcsak le tudnék csatlakozni egy kicsit… harmóniában szeretnék lenni a világgal, visszamenni oda, ahová igazából tartozunk. Nos, ilyen egy igazi hippi! (nevet) Viszont olyan helyen nem tudok létezni, ahol nincs semmiféle művészet, és ezt a gyerekeimnek sem kívánom.

Mikor és hol voltál a legboldogabb?

Nem hiszem, hogy tudnék boldogabb lenni, mint most! Úgy érzem, mostanában megtaláltam magamat, és ez rohadt jó érzés. Visszakerültem oda, amiben fölnőttem. A drum and bass nekem amolyan se veled, se nélküled. Imádom, egyfajta örökségnek is tekintem és jó, hogy új cuccokat adhatok ki, vagyis folytatom, amit abbahagytam. Igaz, hogy volt egy szünet, de mindig is tudtam, hogy egyszer vissza fogok térni.

Mit értesz pontosan örökségen?

Ez maga a fiatalságom. 16 éves voltam, amikor belekerültem ebbe az egészbe. Olyan trekkeket hallgattam, amikért ma is odavagyok: az összes Photek, Jonny L-től bármi… Egyszerűen belém van kódolva, hogy nem akarom ismételni önmagamat, ez valószínűleg egyfajta gát, azt hiszem. Folyamatosan kísérletezni vágyom, néha elég messzire kalandoztam, aztán kicsit visszatértem a megszokott dolgokhoz, de néha valóban eléggé elrugaszkodtam. Az elmúlt néhány évben igyekeztem másképpen hozzáállni a dnb-zeneíráshoz. lehetséges új módszereivel  próbálkoztam. Tengernyi ötletem van, most igyekszem őket megvalósítani.

Mit becsülsz a barátaidban leginkább?

A társaságukat, a hűségüket, az érzelmi támogatásukat, meg hogy jó nagyokat főzhetek nekik. Életem szerves részét képezik, minden nap találkozunk.

Mi a mottód?

“Minden nap új kezdet.” Nagyon pozitív ember vagyok, olyannyira, hogy néha nehezemre esik figyelmen kívül hagyni a nyávogást.

Ha a 65%-kal bővebb magyar verzióra vagy kíváncsi, kattints ide!

The UnCut English version can be found here.

Share.

About Author

Leave A Reply