"Pannontelep megálló, jó szórakozást kívánok minden Tilos partira igyekvő lánynak és fiúnak!" - na jó, ennyire még nem előzékeny a BKV, de április 7-én már negyedik alkalommal hordta a menetrendszerinti HÉV a dobbasszus hívő ifjúságot kisebb-nagyobb adagokban a szentedrei helyszínre (kivéve persze azokat, akik máshogy jöttek).

Parti a Tilos neve alatt, Tilos dj-kkel, hosszú idő után nem a Petőfi Csarnokban, és a hazai hangulatgerjesztős helyzetben az együttműködés húrjait pengetve a Bladerunnaz által szállított Doc Scottal, aki ha nem is "jungle keresztapa", de legalábbis Metalheadz alapító tag, 31 Records tulajdonos, és a hírek szerint legalább annyira háklis, mint amennyire jó lemezlovas - a közönség szerencsére csak az utóbbiból kapott, de abból vastagon.

Bejutás korai érkezésünkkor még simán, enyhe mosoly, hogy a flyeren feltüntett "ajándék napszemüveg" dolgot komolyan gondolták, ruhatár, a hosztessz lányok lecselezése mielőtt cigit nyomnának az arcunkba, és már bent is vagyunk az arénában. Modulmango hiphopot rak korrektül, bólogatás, szaundofdapolisz, terepszemle. A nagy terem melletti kisebb helyiségben ezúttal Csiga Teaház, a vetített képek mozgolódása a falakon, és punnyadás az ülőalkalmatosságokon. A másik bulista teremben a tánctér maximalizálva, egyelőre - bennem - nosztalgiát ébresztő bigbeat ütemek, de a későbbi lineup jóféle nu skoolt ígér.

Mango kivárta az utolsó előtti pillanatot mielőtt a gyülekező ifjúság elkezdett volna nagyon csúnyán nézni, és váltott. A videodj.hu csapat által prezentált vizuális rásegítést figyelve előtünt egy 0G logo-s korong a vásznon, és felcsendültek a 'Dominion' hangjai - mint úttörőtáborban a sorakozóra hívó síp.

Az enyhe törzsdöntögetős bemelegítő után így jöhetett az aktívan ugrálós a multifunkciós mc-dj-producer srác pakolgatására. Egyedül a Subscope korongokat hiányoltam (pedig közben megérkezett a 6-os is, rajta Random Soundz és SU4), ha már a label kötelékébe is beletartozik...

A következőkben aztán a Subscope igényemet bepótolta a Random Soundz trió prezentációja - jó, hogy relatíve sok lehetőséget kapnak mostanában a szereplésre, van tér tesztelni és finomítani a hangzást, mi meg a kísérleti nyúl szerepért cserébe minden alkalommal kapunk néhány új szerzeményt is. Lelkes, fejlődőképes és saját bevallásuk szerint maximalista formáció, az mc-k karával megtámogatva (elrontva? ízlés-pofon kérdés, nem az asztalom), és sajnos megint kicsit rosszabb hanggal, mint azt én elképzelném. De az emberek mozogtak, és ez az, ami számít.

Bal és Safair duója többek szerint kezd mostanában egy másik legendaszámba menő páros helyére beérkezni, talán már be is előztek (ellenvéleményeket és anyázásokat e-mailbe, köszönöm) - de aki olyan szetteket bír gurítani, mint ők a 'Greed'-'Dreamworld' kombóval megalapozott kezdés után, az megérdemelten válik közönségkedvenccé. Az Ed Rush nyomán - nagyon helyesen - előkotort 'Shape the Future' megint odatett (Bal! keresd meg a 'Piper'-t is!), a Moving Fusion féle 'Black Hole' a Ram Raiders hármasról pedig egyszerűen megőrjítette az embereket; hihetetlen jól működik ez a végtelenül butácska, már-már hardcore darab a tánctéren.

Az órát nem figyeltem (ha van "fun", repül az idő - ezt mind tudjuk jól a vonatkozó Two stupid dogs epizódból), körübelül kettőkor állt be a pultba miszter Doc "híressétehetekvalakitazzalhalejátszomalemezét" Scott, hogy megerősítse azt a meggyőződésünket, hogy Opticalék 'Greed'-je bizony jó darab, egy éjjel két szettet is el lehet kezdeni vele :)

Hamar kiderült, hogy dj-ként tényleg azt rakja, amit a labeljén megjelenő daraboknál is közös nevezőnek tekinthetünk: hangzásában üres, de hangulatukban és érzésekben teli, a láb mellett az agyat is megdolgoztatni tudó zenéket. Az örömünk pedig csak nőtt, ahogy ezt fokozni tudta - visszatekitve a szett első háromnegyed órája ugyan jó volt, de a második felében a nyakunkba kapott trackek viszonylatában csak ráhangolás. A 'Deadline' vitatott (értsd: nincsenek tőle elragadtatva a kritikus fejek) Ed Rush+Optical remixe, ismeretlen újdonságok töményen, a two-step és amen között hullámzó fémes hangok között egy kis soulos vokál (új Hospital megjelenés? gyanús!).

Az igazi ereszdelahajam azonban J Majik 'Spaced Invader'-énél jött: rock-koncertet megszégyenítő tombolda indult be, szinkronúszás többszáz ember részvételével, medence helyett örömmámorban. Aztán hallhattuk, hogy a 'Deadline' után Digital tavalyi másik tíz pontos darabja, a 'Waterhouse Dub' is megkapta a remixkezelést, jött a 'Planet Dust' és más eddig nem hallott, de BC szagú darabok, és... és... Egyszerűen jó volt, na!

Mindeközben ott szájalt Mc Justiyc: "strictly for the drum and bass heads" - sokak szerint az eddigi legjobbat nyújtotta azok közül, akik nálunk jártak. Igaz ömlött belőle a szó, mégsem vált tolakodóvá. Ceremónimester volt.

Nehéz volt szabadulni a nagyteremből, ha mégis megtettük, akkor is csak jól járhattunk, a kisteremben ugyanis Ludmilla műsorvezetőtársának, Futureboynak a segítségével messzemenőkig tökéletesen hozták a progresszív breakbeat vonalat. Úgy sejtem hasonlóan jól funkcionált ebben a szerepben a TB Gon+Marvin páros is.

Négy óra múlt, mire a kötelezően raszta&feka Justiyc közölte velünk, hogy ez mostmár a "last one", mire Doc még lazán dobott egy "hogy tudjátok mi a helyzet" jellegű darabot, és búcsúzott tőlünk, a helyét Zsoltinak átadva, aki a 'Suicide' ütemeivel vitte tovább a hangulatot. Hiába fújolnak sokan a 'Hide U' agyonjátszottsága miatt Decoder és Substance csapatára, az új kislemez akkor is frankón betalál.

Palotaihoz kis késéssel Cadik is csatlakozott, a befejezés reggel hétig legjobb tudomásom szerint Ozonra maradt - játékukat korai távozásom miatt már aligha tudnám méltatni vagy kritizálni.

HÉV visszafelé, partiarcok fél szemmel méregetik egymást: "ő is ott volt a bulin", van aki már a felkelő naptól is az ajándék napszemüveggel védi látószervének épséget - na ja, csúnya dolog ez az ózónlyuk, káros sugarak, meg ilyesmi.

Jó buli volt, jó dj-kkel, jó szettekkel, de borzasztó hanggal, és újabb példát szolgáltatva arra, hogy a Complex megtöltéséhez tényleg sok ember kell - több, mint amennyi most megjelent. De mi jártunk jól, akik nem hagytuk ki.