Az IM:Ltd nem pihen

0

Bár legutóbb a szentimentális álomvilágot festette meg, ezúttal kíméletlenül csap le az IM:Ltd, és egymás után két rilízzel is áldoz a keményebb drum and bass oltárán. A korábban is nagyszerűen teljesítő Gerwin egy igazán ütős megjelenéssel, míg az ukrán Hibea egy EP-vel jelentkezik, melyen honfitársa, Fade, valamint az angol Phil Tangent is közreműködik egy-egy remix erejéig.

imltd_dupla_webre

Gerwin Against The Clock-ja nem véletlenül kapta címét: sejtelmes kezdés után rohanó, kimért, szikár dobok, lendületes váltások, brutális mélyszekció, ütemes nyögések… Összességében egy frankó zene ez, de a mixelésnél külön figyelmet igényel, ugyanis a dropok előtti plusz 16-odok nagyon csúnyán meg tudják viccelni az embert. A See Thru My Eyes szintén egy igazán mély zene, a nyugisabb dobképletet morgós lead-ek és fel-feltörő mélyek kísérik, beengedve némi kis világosságot egy-egy hosszabb pad formájában. Alapvetően ezzel a kicsit agresszívabb Gerwin-stílussal sincs bajom (bár a címadó trekkben lévő plusz 16-odokat továbbra sem tudom megemészteni), azonban nálam még mindig a Lying Portraits az abszolút favorit.

A rögtön utána következő Hibea EP-t némi fenntartással hallgattam meg, és nem is nagyon kaptam mást, mint amit vártam. A White Owl és a The Form két elég sablonos roller, viszont a remixek első osztályúak. Fade munkái iránt eleve elfogult vagyok, hangzásában és ötleteiben is képes egyedülállót alkotni, Phil Tangent pedig akár a 2013-as év egyik nagy felfedezettje is lehet, a The Form átértelmezésével most sem okoz csalódást.

Mindkét kiadvány elérhető már, aki kedveli az IM:Ltd stílusát, annak bátra ajánlott megvételre, különösen a White Owl EP két újragondolása, melyeket csak a digitális boltokból tudtok beszerezni, mint bónusz.

Share.

About Author

Leave A Reply